Az Orbán-kormány titkos döntései: több mint száz határozat zárva
2023 augusztusában napvilágra került, hogy az Orbán-kormány hivatalba lépése előtt több mint 100 döntést nyilvánított titkosnak. A HVG közérdekű adatigénylésére adott válaszban a Ruff Bálint vezette Miniszterelnökség részletezte, hogy január 1. és május 9. között összesen 107 kormányhatározat nem került nyilvánosságra, ezekből 96 nem nyilvános és 11 kifejezetten titkosított. Ez a szám vészesen megközelíti a nyilvánosságra hozott 136 határozatot.
Titkos döntések fajtái és időtartama
A titkos döntések közül a legérdekesebb csoport a háromezres típusú határozat, amelyből mindössze egy szűk, titkosított információkkal rendelkező kör tud. Ezek a határozatok a tartalmuktól függően 10, 20, vagy a legsúlyosabb esetben, azaz „Szigorúan titkos!” besorolással akár 30 évre is titkosíthatók, és a kiemelt besorolás esetén ez akár 90 évre is meghosszabbítható. Ilyen szigorú titkosítás nem csupán a múltban, hanem jelenleg is jellemző az Orbán-kormány működésére.
Összehasonlítás a korábbi és új kormányzat között
Az Orbán-kormány működése az átláthatóság tekintetében aggasztó mértékben különbözik az előző kabinetétől. Míg a korábbi években több mint 500 nem nyilvános vagy titkos határozat született, az új kormány eddig csupán hat határozatot hozott, amely a 20 évre titkosnak minősített döntéseket érinti. Ezen felül csak egyetlen háromezres kategóriájú határozatot nem hoztak.
A titkosítás történeti összefoglalása
A HVG történeti elemzése szerint a rendszerváltást követően a legtöbb háromezres minősítésű határozat 1990 és 1994 között készült, pontosan 2299 ilyen döntést hoztak abban az időszakban. 2021-ben az Orbán-kormány 38 titkos határozatot adotott be, míg 2023 május 9-ig összesen 96 hasonló intézkedés született. A titkos kormányhatározatok száma, amelyek akár 2115-ig is eltitkolhatók, a politikai átláthatóság mértékét aggasztóan csökkenti.
A pedagógusok helyzete és a szakképzés reformja
A Tisza-kormány szakképzésre vonatkozó tervei mellett kiáll a Nemzeti Pedagógus Kar is, amely szerint a szakképzés megújítása nem csupán a vezetési struktúrák átalakítását jelenti. A pedagógusok érdekképviselete hangsúlyozza, hogy a szakképzés terén valódi reformokra van szükség ahhoz, hogy a jövő generációi megfelelően felkészüljenek a munka világára.
