Gyurcsány Ferenc: Az állami politika nem épülhet bosszúra
2025. január 22-én Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) korábbi elnöke egy Facebook-bejegyzésében kijelentette, hogy a sérelmet szenvedő embereknek jár az elismerés, és hogy a felelősöket törvényesen felelősségre kell vonni. Hangsúlyozta, hogy a bosszúvágyat az államnak igazsággá, felelősséggé és jóvátétellé kell alakítania. Az érzelmi reakciókat, amelyeket a sérelmek váltanak ki, természetes emberi érzésnek nevezte, de hangsúlyozta, hogy az állami politika nem alapozhat személyes indulatokra.
Gyurcsány érvelése szerint a bosszú természeténél fogva szubjektív, és nincs meg benne az a külső mérce, amely alapján el lehetne dönteni, mi az elégséges válasz. Ezzel szemben egy kormányzatnak olyan szabályokra és eljárásokra kell épülnie, amelyek mindenkire vonatkoznak, arányosak, átláthatók és ellenőrizhetők kell legyenek.
Az elhangzottak szerint a hatalom kétféle módon reagálhat a bosszúvágyra. Az egyik lehetőség a törvényes felelősségre vonás, amely így arányos büntetéssé és jóvátétellé alakul. Gyurcsány ezt helyes irányként határozta meg, míg a másik lehetőség az, hogy a hatalom új ellenségeket keres, ami végül nemcsak a bosszúvágy kiélése, hanem a bosszúálló önmagának is károkat okoz.
A bejegyzésben szóba került, hogy mi történik, ha a sérelmek után nem érkezik megaz elégtétel. Gyurcsány megjegyezte, hogy ilyenkor teret nyerhet a magánbosszú, mivel az emberek kézbe veszik azt, amit az állam elmulasztott megtenni. Emellett arra is figyelmeztetett, hogy ha egy ellenzéki erő, amely a bosszúvágyat hangsúlyozza, hatalomra kerül, és nem tud megfelelő választ adni a sérelmekre, akkor hitelét is elveszítheti.
Végül a volt miniszterelnök arra a következtetésre jutott, hogy a bosszúvágyat nem eltitkolni vagy szégyellni kell, hanem elismerni, majd egy kedvező irányba terelni. A demokratikus állam feladata, hogy az indulatokat igazsággá, felelősséggé és jóvátétellé alakítsa, amellyel a sérelmet szenvedettek megbékélhetnek.
