Vége a három szűk esztendőnek: Jól teljesít a hazai autóipar, az akkugyártás viszont visszahúzza az ipart
Az év első hét hónapjában 2,5 százalékkal nőtt az ipari termelés, ami 2022 óta a legjelentősebb növekedés, mivel az elmúlt három évben a szektor teljesítménye folyamatosan csökkent. A kedvező fordulat tavaly kezdődött, de a gazdasági növekedést akkor még visszafogta a három szűk esztendő vége, ezért kiemelkedő a júliusi adat.
A részletes adatok szerint júliusban a termelés az előző év azonos hónapjához képest 4,7 százalékkal, az előző hónaphoz viszonyítva pedig 1,7 százalékkal nőtt. Az ipari termelés változása egyenetlen: egy erősebb hónapot gyengébb követ, de a trend összességében a kilábalásra utal. A megrendelések alakulása is biztató: a megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 17,8 százalékkal bővült 2025 júliusához mérten. Az új belföldi rendelések 4,5 százalékkal, az új exportrendelések 20 százalékkal emelkedtek. Az összes rendelésállomány július végén 46 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
A kilátások kedvezőek: idén 2-3, jövőre 3-4 százalékkal nőhet az ipari termelés, ami biztos támaszt adhat a gazdasági növekedésnek. A kedvező évkezdet ellenére a 2021-es átlagos havi termelést a magyar ipar még nem tudta meghaladni, a júliusi teljesítmény pedig 5,5 százalékponttal alacsonyabb a 2021-es átlagnál.
Az ipari szektorok teljesítménye vegyes képet mutat. A feldolgozóipari termelés 27 százalékát képviselő járműgyártás volumene 18 százalékkal nőtt az előző év azonos hónapjához képest. A közúti gépjárműgyártás 35 százalékkal, a közúti járműalkatrészek gyártása 1,5 százalékkal emelkedett. A kedvező trendek hátterében a BMW debreceni gyárának felfutó teljesítménye állhat, ami azt jelenti, hogy az európai autóipar gyengélkedése ellenére a hazai autógyártás jól teljesít, igaz, ehhez az alacsony bázis is hozzájárul.
Az akkumulátorgyártás ugyanakkor visszaesést mutat: a feldolgozóipari termelés 8 százalékát képviselő villamosberendezés-gyártás 6 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól. A két legjelentősebb súlyú alágazat közül az akkumulátor-, szárazelemgyártás volumene 15,2 százalékkal visszaesett, a villamosmotor-, áramfejlesztő-, -elosztó- és -szabályozókészülék-gyártásé viszont 14,2 százalékkal bővült.
Az elektronikai ipar kiemelkedően teljesített: a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása 19,7 százalékkal bővült, ami az alágak közül a legnagyobb mértékű növekedés. Ez részben az AI generálta piaci versenynek köszönhető, amely jelentősen megemelte a chipek és más számítógép-alkatrészek iránti keresletet. A tengerentúli fejlemények azonban a kereslet csökkenését vetítik előre ezen a területen.
A főként a hazai piacra termelő élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás 2,3 százalékkal mérséklődött az előző év azonos hónapjához képest, mind a hazai, mind a külpiaci eladások visszaesése miatt. A legnagyobb súlyt képviselő húsfeldolgozás, -tartósítás, húskészítménygyártás 1,2 százalékkal maradt el az előző év júliusától. Hat alágazatban csökkent a termelés 0,8 és 12,7 százalék közötti mértékben, a legkevésbé a malomipari termék, keményítő gyártásában, a leginkább a gyümölcs-, zöldségfeldolgozás, -tartósításban. A többi négy alágazatban 0,9 és 13,0 százalék között nőtt a kibocsátás, a legerőteljesebben az igen csekély súlyú halfeldolgozás, -tartósításban, a legkevésbé a pékáru- és tésztafélék gyártásában.
A hazai élelmiszeripart egyszerre sújtja a hazai aszály, a belföldi alapanyagok szűkössége, az importtal szembeni alacsony versenyképesség a magas energiafelhasználás miatt, valamint a forint év eleje óta tartó erősödése. Ezek együttesen eredményezik a hazai élelmiszeripar teljesítményének csökkenését.
