Megtorlásra kész Teherán elnyomógépezete
Megemlékező tüntetésekre készülnek iráni kurd ellenzéki szervezetek Mahsza Amini halálának negyedik évfordulóján. A 22 éves kurd lányt 2022. szeptember 13-án Teheránban tartóztatta le az erkölcsrendészet, mert nem viselte szabályszerűen fejkendőjét. A fogdába vitték, ahol átnevelőórán kellett részt vennie, ott esett össze, két és fél napig feküdt kómában, majd szeptember 16-án meghalt. Fején sérülések voltak, más fogvatartott lányok szerint már véres fejjel érkezett. A hatóságok tagadják a bántalmazást, szívrohamra és agyvérzésre hivatkoznak egy állítólagos gyerekkori agyműtét miatt, a család ezt cáfolja.
Amini halála először a kurdok lakta országrészben váltott ki zavargásokat, majd országos tiltakozó mozgalommá duzzadt „Nők, élet, szabadság” jelszó alatt. A több hónapos tüntetéssorozat megrázta az iszlám köztársaság alapjait: nők tömegei dobták el nyilvánosan a kötelező fejkendőt. A mozgalmat vérbe fojtották; az Iran Human Rights szerint 551 tüntetőt öltek meg, az Amnesty International több mint 22 ezer letartóztatásról szerzett bizonyítékot. Többeket kivégeztek. Amininek és az iráni nők mozgalmának ítélték az idei Szaharov-díjat.
Amini halálának első évfordulóján a biztonsági erők a családtagokat sem engedték elhagyni a lakást, a temetőt sem kereshették fel. Azóta minden évben szigorú biztonsági intézkedéseket foganatosítanak országszerte, ennek ellenére voltak megemlékező tiltakozások. Az idei évforduló kiemelt kockázatot jelent a rezsimnek: a múlt év végi, idén januári tüntetéseken hivatalos adatok szerint 3117 ember halt meg, független szervezetek szerint a halottak száma meghaladhatta a 30 ezret. A február végén kezdődött háború gazdasági nehézségei, a megélhetési költségek emelkedése, a valuta elértéktelenedése és a szankciók súlyosbodása tovább fokozhatja a feszültséget.
Szeptember 16-ra a kurd ellenzéki csoportok általános sztrájkot hirdettek. Ahmad Reza Radan rendőrfőnök vasárnap este az állami televíziónak azt mondta: „Háborús körülmények között vagyunk, és ha bárki az ellenség felhívására bizonytalanságot próbál teremteni az országban, akkor elbánunk vele. Nem leszünk elnézőek ebben a tekintetben.” Radan korábban az Iszlám Forradalmi Gárda parancsnoka volt, kulcsszerepet játszott a tüntetések leverésében az elmúlt két évtizedben, a 2009-es tüntetéseket is az ő vezényletével fojtották vérbe. 2023 januárjában Ali Hamenei másodszor nevezte ki az iráni rendőrség élére.
Radan elmondta, hogy az állam március eleje óta mozgósította támogatóit a tüntetések elrettentése érdekében, a rendőrség együttműködik a Forradalmi Gárdával és a reguláris hadsereggel. A Baszidzs milíciát nem említette, pedig az IRGC egyik szárnyaként minden tüntetés felszámolásában központi szerepet játszik. A tavaszi készültséget azzal indokolta, hogy egyes csoportok a januárihoz hasonló zavargásokat terveztek a perzsa év utolsó szerdája körül. Állítása szerint mintegy 30 millió Jan-Fada önkéntes van, akik már megelőző jelleggel is cselekszenek. Maszúd Peszeskján elnök áprilisban azt írta, több mint 14 millió iráni regisztrált a Jan-Fada-kampányra.
Nem ismert, hogy ezek az önkéntesek mennyire hajlandók a rezsim belső ellenségeivel szembeszállni, vagy csak a reguláris hadseregbe jelentkeztek az amerikai–izraeli támadás elleni harcra. A negyedik évforduló erre is választ adhat, és arra is, hogy az Irán elleni háború mennyire erősítette vagy gyengítette a teheráni rezsim lakossági támogatottságát.
