Kiszáradt medrek és illegális vízkivételek a Zagyva vízgyűjtőjén
Az ország egészét sújtó rekordaszály után alig érezni a szórványos őszi csapadék hatását. A Zagyva vízgyűjtőjén a folyó vizét a felső szakaszon horgásztavak, víztározók és gazdálkodók egyaránt használják, illegális vízkivételek is előfordulnak. A vízhiány minden ágazatban súlyos tüneteket okoz.
A Mátra szívében, Sástónál Magyarország legmagasabban fekvő tavának hűlt helyét találták: kirepedezett aljzatú meder, felfordított csónakok, tenyérnyi kagylóhéjak, szárazra került nádasok és sáros pocsolyákban vergődő vadkacsák láthatók. A tóparti étterem egyik pincére szerint ha víz van, jön turista is, ha nincs, nem jön, és ebből keresik a kenyerüket.
Szurdokpüspökinél a Szurdok-pataknál illegális vízkivételt jelentettek a Nagy Tavak és Vizes Élőhelyek Szövetségének. A meder ott is porzik. A kövek között lépkedve egy partfalból kikandikáló vezetékbe botlottak, amely a föld alatt fut tovább egy magánterületen fekvő mélyedéshez, ahol a part alatt mintegy 40 centivel még lehetett víz. Tulajdonosnak, kapunak, csengőnek nyomát sem találták.
A vízügyi igazgatóság területi jelenléttel, közvetlen kapcsolattartással és vízhozammérésekkel figyeli a térséget, monitoring vizsgálatokat is végez. A Zagyvát ellenőrző Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság eddig három illegális vízhasználatot derített fel a folyó teljes szakaszán, bár a helyiek és a civil szervezetek ennél jóval többet észleltek.
Bátonyterenyén, Szúpatakon a Szentkúti-patak vizét vezették el: az eredeti patakmedret beton közé szorították, homokzsákokkal elzárták, és egy új medret ástak a víztározóhoz, kiszárítva ezzel a patakot. A vízszint itt is jó két méterrel a partvonal alatt járt, a közelben éppen egy szürke gém keresett táplálékot. Az elvezetéssel kapcsolatban felmerült a szabálytalan létesítés gyanúja is.
A Tóaljai tavaknál a helyiek több környezeti problémát jelentettek. A rendszerváltás után egy bányatóból kialakított horgásztó jelenleg a helyi horgászegyesületnek és Mátraterenyének jelent bevételi forrást. Az önkormányzat válasza szerint a betoncsövekre azért van szükség, hogy az árok fölött bejárót alakítsanak ki a kiparcellázásra szánt önkormányzati területekhez. A horgászegyesület elnöke szerint az árok már a bányató idején is megvolt.
A vízjogi üzemeltetési engedélyre vonatkozó adatigénylésből kiderült, hogy már 2023-ban is negatívnak írták le a víztest vízmérlegét: évente mintegy 5000 köbméterrel kevesebb a vízpótlás a tóban. A helyiek a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területéhez tartozó munkálatok hathatós ellenőrzését sürgetnék.
A horgászegyesület elnöke szerint betartják a szabályokat, a halászati jog gyakorlására a hatóság által elfogadott és ellenőrzött halgazdálkodási tervük van, és nem használnak vízminőségre ártalmas szereket. Az aszályhelyzettel kapcsolatban azonban a horgász sem derűlátó.
Visnyovszky Ágota természetvédelmi mérnök, humánökológus néhány héttel ezelőtt vízügyi szakemberekkel is körbejárta a tavat, akik az árokról való érdeklődésére csak annyit mondtak, hogy az nem engedélyköteles. A folyó medrében ottjártukkor sem volt víz, csak a kirepedezett aljzat látszott. A tópart egy részét kiparcellázták és eladták, azóta magánszauna is épült.
Ágota szerint alapvető probléma, hogy a természetvédelmi területeket nem körültekintően szervezik meg. Példaként említette, hogy a szomszéd faluban a nyolcvanas években létrejött védett területen természetvédelmi őr sem jár, az önkormányzatnak pedig nincs meg a szükséges szakmai háttere egy ilyen terület védelméhez. A természetvédelmi őrszolgálat leterhelt: az őrök nem tudják bejárni a hozzájuk rendelt nagy területeket.
A mátrai horgásztavak fejlesztésének sarokkövét a maconkai modell képezi, amelynek megalkotásában Dérer István, a Bátonyterenye–Maconkai Szabadidő- és Sporthorgász Egyesület vezetője, 2014-től az országos szövetség alelnöke is kulcsszerepet vállalt. A tervezet abból indul ki, hogy egy víztározót ne csak vízgazdálkodási létesítményként vagy horgásztóként hasznosítsanak, hanem összetett szemlélettel.
Maconka 2022-es vízhiánya megmutatta, hogy egy intenzíven hasznosított horgászvíz mennyire sérülékeny lehet az időjárási körülmények miatt. A szárazság üzemeltetési és ökológiai válsághelyzetet idézett elő, mintegy két tonnára rúgó részleges halpusztulás és vízhiány lépett fel.
