Nem látszott a gyermekek pokla az ügyészségi ellenőrzéseken a Szőlő utcában
Az elmúlt tíz év ügyészségi ellenőrzésein az ügyészek rendszeresen beszéltek négyszemközt a növendékekkel, és ellenőrizték az egészségügyi naplót, ám sokáig csak elvétve fordult elő, hogy a gyerekek a nevelők viselkedését kifogásolták volna. A Budapesti Javítóintézetről, más néven a Szőlő utcai javítóintézetről készült iratok egy rendszeresen ellenőrzött, időnként túlterhelt, adminisztratív és működési hibákkal küszködő intézmény képét rajzolják ki.
Az ügyészeknek törvényességi felügyeleti feladataik részeként rendszeres időközönként ellenőrizniük kell a javítóintézeteket, hogy feltárják a fogvatartás végrehajtásával, illetve a bentlakók jogainak érvényesülésével kapcsolatos esetleges jogsértéseket és hiányosságokat. A 2015 és 2025 közötti ellenőrzésekről készült jegyzőkönyvek és levelezések alapján az intézmény igazgatója minden egyes alkalommal tételesen válaszolt az ügyészségi észrevételekre, hol egyetértett, hol vitatta azokat, de láthatóan egyik felvetést sem hagyta szó nélkül.
Az ellenőrzésekben jellemzően átlagos problémákról lehet olvasni: panasz az étel miatt, penészes falak, csatornaszag a vizesblokkban, vagy éppen a sportpálya burkolatának növendékekre veszélyes sérülése. Ahol látható, dokumentálható törvényességi problémát találtak, ott reagáltak. A gyerekek rendszerint nem számoltak be arról, hogy a nevelők vagy az alkalmazottak részéről bántalmazás vagy szexuális abúzus érné őket. A tíz év alatt hivatalosan csak egy-egy alkalommal fordult elő, hogy a növendékek a nevelők viselkedését kifogásolták. 2024 környékétől az ellenőrzést folytató ügyész már rákérdez a szúrópróbaszerűen kiválasztott növendékeknél a szexuális bántalmazásra is, minden alkalommal nemleges választ kapva.
Ahogy közeledünk időben az intézmény bezárásához, úgy találunk egyre súlyosabb problémákat. 2024. május 31-én a Fővárosi Főügyészség ügyésze újabb törvényességi ellenőrzést tartott. Az egészségügyi naplóban olyan bejegyzésekre talált, amelyekben sérüléseket „verekedés” következményeként rögzítettek. Az ügyész arra kérte az intézmény vezetőjét, hogy a törvényi előírásoknak megfelelően tájékoztassa a történtekről, mivel a verekedés rendkívüli eseménynek minősül. A dolgozók a válasz szerint nem tudtak bántalmazásról. Az ügyészség megállapította, hogy az igazgató az eseményt nem vizsgálta ki, és a vádhatóságot sem értesítette. Juhász Péter Pál a válaszában több bekezdésen át sorolta, milyen körülmények nem utalnak verekedésre, és életszerűtlennek tartotta volna, hogy minden ilyen sérülést bűncselekményként jelentsenek.
2025 tavaszára komolyabb működési gondok is megjelentek: a nevelőhiány miatt csoportokat vontak össze, és volt, ahol a létszám meghaladta a 12 fős határt. Egy júniusi ellenőrzés során az ügyész egy nevelő trágár kiabálását is rögzítette, ami miatt később intézményvezetői intézkedés történt. Az ügyészségi ellenőrzések rendszerint ugyanazon elemekre terjedtek ki: bejárták az intézetet, csoportokat és helyiségeket tekintettek meg, növendékeket hallgattak meg négyszemközt, ellenőrizték az egészségügyi naplót, kinyitották a panaszládát, vizsgálták a kényszerítő eszközök alkalmazásának törvényességét, és összevetették a fogvatartási iratokat a bírósági döntésekkel.
Egy 2017. szeptember 21-i ügyészi ellenőrzés problémákat tárt fel a vizesblokkban: csatornaszag, málló vakolat, penészes falak, rozsdás fűtéscsövek, eltörött csempe. Felhívták az igazgató figyelmét a haladéktalan intézkedésre. Egy évvel később, 2018. szeptember 28-án az ügyészség visszament ellenőrizni a vizesblokkot. Bár történtek javítási munkák, az ügyész szerint lényegi változás nem következett be. Az igazgató a kritikus helyiségek lezárásával igyekezett javítani a helyzeten, de ez csak átmeneti megoldást jelenthetett. Juhász Péter Pál jelezte, hogy egyetért az ügyészség jelzéseivel, és továbbította azokat az Emberi Erőforrások Minisztériumának, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak. A minisztériumtól azt a választ kapta, hogy a munkákra nem áll rendelkezésre forrás, a fedezetet az intézmény saját költségvetéséből kell kigazdálkodnia.
