Horn Gábor: Karácsony és a Tisza-kormány megállapodása jórészt tűzoltás
A Republikon Alapítvány vezetője szerint a 120 milliárd forintos egyszeri támogatás azt mutatja, hogy a kormány felismerte Budapest tarthatatlan pénzügyi helyzetét, de hosszú távú megoldás továbbra sincs.
„Ez csak egy tapasz a sebre, de a betegségre még nem megoldás” – mondta Horn Gábor a főváros és a Tisza-kormány szerdán kötött megállapodásáról.
Karácsony Gergely főpolgármester és Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter délután közös sajtótájékoztatón ismertették a megállapodás részleteit. Eszerint a kormány 120 milliárd forinttal segíti Budapestet, ami lehetővé teszi, hogy az önkormányzat befizethesse a szolidaritási hozzájárulás teljes összegét. Ez a hosszú ideje viták tárgyát képező sarc a jövőben csökkenne, ám a pontos mértékéről még nincs végleges döntés.
A tárgyaláson – amelyen Vitézy és Karácsony mellett részt vett Magyar Péter miniszterelnök, Kármán András pénzügyminiszter, valamint Lőrincz Viktória vidék- és településfejlesztési miniszter – abban is megegyeztek, hogy a főváros és az állam 50-50 százalékos tulajdonosként regionális BKK-t hoz létre. Ez azt jelenti, hogy mostantól közösen finanszírozzák a régió közösségi közlekedését.
A szerdai találkozó azért is számított különleges alkalomnak, mert az újjászervezett Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának első ülése volt. A testületet és a fővárossal való párbeszédet még az Orbán-kormány kezdte negligálni, miután Karácsony 2019-ben megnyerte a főpolgármester-választást.
Horn Gábor aláhúzta: minden szépsége ellenére ez a találkozó leginkább tűzoltásként szolgált, leszámítva a közös fenntartású regionális BKK-t. „A fővárosi közösségi közlekedés nem csak Budapest problémája, hiszen milliók használják olyanok is, akik nem budapestiek” – fogalmazott a Republikon vezetője. Szerinte az állami szerepvállalás indokolt, hiszen a fővárosi közlekedés az agglomerációval együtt értelmezhető igazán.
Horn ezért nem osztja Soproni Tamás terézvárosi polgármester kritikáját, amely szerint a főpolgármester elvesztette Budapest közlekedésszervezési autonómiáját. A szakértő úgy véli, a közös fenntartás inkább a feladatok és a felelősség megosztását jelenti. „Sokkal rosszabb megoldás lett volna, ha az állam és a főváros egymástól függetlenül próbálja kezelni ugyanazt a közlekedési rendszert. Nem gondolom, hogy ez bármiféle árulás lenne” – jelentette ki.
Azzal ugyanakkor egyetért, hogy Karácsonynak a megállapodás előtt le kellett volna ülnie a kerületi polgármesterekkel, akik 2019 óta a szövetségesei voltak. Különösen a parkolási pénzek kérdése miatt kapott hideget-meleget a főpolgármester. Egy délelőtti nyilvános eseményen Baranyi Krisztina, Rózsa András és Pikó András együtt kérték számon, hogy elvenné a kerületektől a parkolási bevételeket, és a hátuk mögött állapodott meg a kormánnyal.
„Egy egyeztetésről fel lehet állni úgy, hogy nem értünk egyet ebben meg ebben, de nem leülni, az szerintem egyfajta cserbenhagyás” – értékelte mindezt Horn Gábor. A szakértő szerint azonban a polgármesterek csalódása önmagában nem jelenti azt, hogy Karácsony politikai helyzete összeomlott volna. A korábbi ellenzéki pártrendszer ugyanis szerinte lényegében megszűnt, így 2029-re teljesen új politikai helyzet áll elő. Az egyes kerületi vezetők lehetnek személyesen népszerűek, ez azonban nem jelent automatikusan szervezett politikai támogatást a főpolgármester számára.
Mindezzel együtt – vetettük közbe – a Tisza-kormánnyal való együttműködéssel Karácsony feladja azt a korábbi politikai szerepet, amely korábban politikai sikereket hozott neki. A kormánnyal szembeni konfliktus ugyanis az identitásának mindig fontos része volt. Horn azonban emlékeztetett: a főpolgármester támogatóinak ma jó része Tisza-szavazó, nekik a jelenlegi helyzetben teljesen természetes, hogy Budapest és az új kormányzat együttműködik.
A 120 milliárd forintos támogatással kapcsolatban viszont Horn egy további problémát lát. Szerinte a megállapodás nem ad választ arra, mi lesz azokkal a nagyvárosokkal, amelyeket szintén súlyosan érint az iparűzési adó változása.
„Ez egy darab önkormányzatnak jelent megoldást. Én legalábbis nem láttam nyomát annak, hogy szó lett volna arról, hogy jó, de akkor mi van Budaörssel, mi van Veszprémmel, mi van Debrecennel vagy Székesfehérvárral” – tette hozzá.
