Magyar családregénnyel lett világhírű – Nelio Biedermann volt a könyvfesztivál pénteki sztárvendége
Zsúfolásig megtelt a terem a magyar gyökerű svájci író beszélgetésén a 31. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon. A Hungexpóra költözött rendezvény péntekjén szó esett regénye, a Lázár mesebeli világáról, a regényírás tízéves zarándoklatáról és arról is, milyen gyerekkönyvekért jár itthon fólia.
A könyvfesztivál első teljes napján még korai volt megkérdezni néhány önkéntest és a standok munkatársait, hogyan vált be a Hungexpo a rendezvény új helyszíneként. A többség egyelőre csak annyit mondott: nyüzsgő.
A nyüzsgés oka pedig az volt, hogy a csütörtöki megnyitótól és néhány kisebb programtól eltekintve valójában pénteken indult be a könyvfesztivál. Abban, hogy már kora délután sereglettek a látogatók, alighanem szerepet játszott az is, hogy elkezdődtek a nemzetközileg ismert írók programjai.
Nelio Biedermann huszonhárom évesen, Lázár című regényével vált nemzetközi irodalmi szenzációvá. Magyar gyökerei mellett tehát a könyv sikere is indokolta, hogy a svájci író péntek délután a budapesti könyvfesztiválon dedikálja művét.
„Felrémlett bennem, vajon tényleg írhatok-e regényt Magyarországról úgy, hogy a nyelvet sem beszélem. Csak a gyökereim miatt ismerem nagyon is jól Budapestet” – ezt már néhány órával később, a díszvendégországok termében rendezett beszélgetésen osztotta meg a hallgatósággal. Egyúttal az is kiderült, milyen kreatív testhelyzeteket képes felvenni az ember, ha bármi áron be akar jutni egy zsúfolásig megtelt terembe.
Biedermannt Nemes Z. Márió költő kérdezte, aki „csak úgy mellékesen” megjegyezte: a Lázárt harmincnégy nyelvre fordították le, és a hírek szerint filmadaptáció is készül belőle.
A regény egy magyar nemesi család több generáción átívelő történetét és hanyatlását meséli el, a XX. század viharos eseményeinek hátterében, egészen 1956-ig. Különös világának meghatározó eleme a családi rezidenciát körülölelő, baljós, mesebeli erdő.
Biedermann elmondta, hogy a mesebeli szál beemelése kezdetben nem volt tudatos döntés, utólag azonban fontosnak tartja a szerepét. Nemes Z. Márió szerint ez lényeges kompozíciós döntés volt: lehetőséget teremtett arra, hogy lelepleződjön a mitológiát felszámoló profán világ. Biedermann úgy vélte, valami hasonló történt az első világháború idején is, amikor sokan azt hitték, ez is csak olyan háború lesz, mint a többi. Aztán hatalmas szerepet kapott benne a technológia, az ember pedig képtelenné vált lépést tartani önmagával.
Nemes Z. Márió a beszélgetés végén felidézte egyes kritikusok állítását, miszerint Biedermann régimódi író, a Lázár pedig régimódi regény. Az író elutasította a felvetést: a XX. század történéseiről modern szemmel ír, és nem is tudna régimódi lenni, hiszen ez az ő perspektívája.
Péntek délután mutatták be Dimitré Dinev Bátrak kora című, 2025-ben Osztrák Könyvdíjjal jutalmazott kötetét is. A regény epikus cselekménye Európa XX. századi történelmét és az emberi együttélés alapvető kérdéseit tárja fel. Dinev több mint tíz évig dolgozott vaskos regényén, a beszélgetésen pedig elmondta: egyenesen őrültség ennyi időt egyetlen műnek szentelni. Az ilyen munka mindenesetre különös viszonyt alakít ki az idővel. Leginkább zarándoklathoz hasonlítaná, amely végül a mű cselekményére is sajátos hatással volt.
A könyvbemutatók előtt a díszvendégországok standján kollégánk, Bálint Orsolya moderálásával Moldova Júlia író, Esther Mallm, a Fischer Sauerländer kiadó munkatársa, Sylvia Schuster, a Carlsen kiadó munkatársa és Balázs Eszter, a Lampion Kiadó munkatársa vitatta meg, mitől lesz sikeres egy gyerekkönyv.
Moldova Júlia szerint minden a természetes, velünk született figyelem megragadásával kezdődik, erre azonban nincs bevált recept: néha sikerül, néha nem. Egy dolog mostanában biztosabb húzóerőnek mutatkozik: az abszurd humor, szövegben és képekben egyaránt. Moldova szerint azonban a titok inkább az, hogy partnerként kell kezelni a gyerekeket, és meg kell becsülni a figyelmüket.
A beszélgetésen az is szóba került, hogy Magyarország jócskán lemarad Németország mögött a gyerekkönyvekben megjelenő progresszív témák terén. Sylvia Schuster kiemelte: Németországban teljesen természetes, hogy vannak az iskolai bántalmazásról, mentális betegségekről vagy éppen olyan témákról szóló mesekönyvek, amelyekért itthon még fólia jár a kötetekre. A résztvevők pedig egyetértettek abban, hogy a tapasztalatok szerint olyan történetekkel érdemes felkelteni a gyerekek olvasási kedvét, amelyekkel azonosulni tudnak.
