Valószínűtlen, hogy uniós eljárás indul a Fidesz feljelentése nyomán
A Fidesz és a KDNP európai parlamenti képviselői levélben fordultak Michael McGrath uniós biztoshoz, amelyben a Tisza-kormány intézkedései miatt kérnek vizsgálatot az Európai Bizottságtól. A beadványban többek között visszamenőleges és személyre szabott jogalkotást, független közjogi tisztségviselők eltávolítását, valamint ellenzéki politikusok elleni koncepciós eljárásokat említenek.
Az Európai Bizottság tagjaihoz rendszeresen érkeznek hasonló megkeresések európai parlamenti képviselőktől, így a lépés önmagában nem számít rendkívülinek. A helyzet politikai sajátosságát inkább az adja, hogy a korábbi kormánypárt éveken át vitatta az Európai Bizottság szerepét a magyar jogállamisági folyamatok ellenőrzésében, most viszont ugyanehhez az intézményhez fordult.
Mit tehet az illetékes biztos?
Michael McGrath portfóliójába tartozik az éves jogállamisági jelentés, az uniós alapértékek érvényesülésének követése, valamint a korrupció elleni uniós politika koordinálása. A beadványt a biztos kabinetje vagy az illetékes szakapparátus értékelheti, kérhet további adatokat, illetve hivatalos választ adhat arról, hogy a felsorolt ügyek közül melyek tartoznak uniós hatáskörbe.
Egy tagállami büntetőeljárás érdeméről azonban nem a Bizottság dönt. A konkrét gyanúsítások megalapozottságának vizsgálata a magyar nyomozó hatóságok, ügyészségek és bíróságok feladata. Az uniós testület elsősorban az eljárási garanciák, a bírói függetlenség és az intézményi működés szintjén vizsgálódhat.
Rövid távon ezért inkább formális bizottsági válasz várható, mintsem gyors jogállamisági eljárás. Ha a levél kellően konkrét és dokumentált, uniós jogot érintő állításokat tartalmaz, azok bekerülhetnek a szakmai értékelésbe vagy a következő éves jogállamisági jelentés előkészítésébe. Formális kötelezettségszegési eljáráshoz azonban jóval több szükséges egy politikai állásfoglalásnál.
Ellentmondásos fellépés
A helyzet azért feltűnő, mert a Fidesz kormányon rendszeresen politikai beavatkozásként, sőt nyomásgyakorlásként mutatta be az Európai Bizottság magyarországi fellépését. A „Brüsszel” elleni kampányokban az uniós intézményeket gyakran olyan külső szereplőként ábrázolták, amely a magyar belpolitika befolyásolására törekszik. Most ugyanennek az ellenőrző szerepnek az érvényesítését kéri a párt, immár ellenzéki pozícióból.
Diplomáciai szempontból az sem tűnik szerencsésnek, hogy a levél egyik fő aláírója Deutsch Tamás, aki korábban élesen bírálta ugyanazokat a jogállamisági mechanizmusokat, amelyek alkalmazását most pártja számon kéri Brüsszelen. A jogállamisági feltételrendszerről 2025 decemberében azt írta, az „nem a jogállamiságról szól”, hanem „Magyarországgal szembeni durva politikai támadás”.
Időzítés a költségvetési döntés előtt
Az Európai Bizottság szeptember 23-án azt javasolta a Tanácsnak, hogy oldja fel a Magyarországgal szemben 2022-ben elfogadott költségvetés-védelmi intézkedések egy részét. A javaslat 4,2 milliárd eurónyi kohéziós forrás újbóli elérhetővé tételét, valamint az Erasmus+ és a Horizon Europe programok teljes hozzáférésének helyreállítását tenné lehetővé az érintett magyar intézmények számára. A végső döntéshez a tagállamokat képviselő Tanács jóváhagyása szükséges, amelynek egy hónapja van a javaslat elbírálására.
Az Európai Bizottság értékelése szerint a magyar kormány a közbeszerzési rendszer, a korrupcióellenes keret, az összeférhetetlenségi szabályok és az ügyészi fellépés hatékonysága terén is előrelépést ért el. Ursula von der Leyen a döntés ismertetésekor azt mondta, Magyarország fontos lépéseket tett a jogállamiság megerősítésére és az uniós pénzügyi érdekek védelmére.
Mindezek alapján valószínűtlen, hogy a Fidesz gyors vagy komoly uniós jogállamisági eljárás megindítására számítana. Nem zárható ki ugyanakkor, hogy a levél időzítése alkalmas lehet arra, hogy kétségeket támasszon a Tanácsban közvetlenül a költségvetési döntés előtt.
