Ukrajna a moszkvai régióban folytatta hadjáratát az orosz olajipar ellen
Ukrajna nagyszabású dróntámadást hajtott végre Moszkva és a környező régió ellen keddre virradó éjjel. A csapás egyik célpontja egy jelentős olajelosztó központ volt, amely az orosz főváros három repülőterét látja el üzemanyaggal. Kijev közlése szerint az orosz olajfinomítók elleni legutóbbi csapásaikkal az ágazat kapacitásainak több mint 51 százalékát kiiktatták.
Az orosz állami média szerint a hétfő éjszakai volt az elmúlt két év legnagyobb ukrán dróntámadása a moszkvai régió ellen. Szergej Szobjanyin polgármester szerint Ukrajna legalább 650 drónt indított az orosz főváros felé, de többségüket már távolról megsemmisítette a légvédelem, 105 drónt pedig Moszkva közelében lőttek le. A Moszkvai terület kormányzója, Andrej Vorobjov ugyanakkor 185 drón elfogásáról számolt be reggel. Elmondása szerint a támadásnak egy halálos és hat sérült áldozata is volt.
Az ukrán Exilenova Plus Telegram-csatorna híradása szerint dróntalálatot kapott a Konsztantyinovo falu közelében lévő Volodarszkaja Lineáris Gyártó- és Elosztóállomás is. A Moszkva központjától mintegy 40 kilométerre lévő településről megosztott videófelvételeken látszik, ahogy lángok csapnak fel a létesítményből, miközben sűrű füst gomolyog.
A szóban forgó elosztóállomás, amelyet a Transznyefty állami olajvezeték-vállalat egyik cége, a Transznyeftyprodukt üzemeltet, az Asztra orosz oknyomozó portál szerint egyben a moszkvai régió legnagyobb olajraktára. A létesítmény évente akár hárommillió tonna kőolajtermék kezelésére képes, és innen látják el üzemanyaggal Moszkva három nagy repülőterét: Vnukovót, Domogyedovót és Seremetyjevót.
A mostani támadásra négy nappal azután került sor, hogy az ukrán erők a Volga menti Szamarai területen csapást mértek az ország legnagyobb olajelosztó központjára, amelyet ugyancsak a Transznyefty üzemeltet. Az október 2-ai támadás nyomán tűz ütött ki a 71 tárolótartállyal rendelkező létesítményben, amelynek összkapacitása meghaladja az 1,6 millió köbmétert, s amely négy jelentős olajvezeték csomópontjaként szolgál.
Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes aznap azt közölte, hogy az ukrán erők október 2-ára virradó éjjel négy olajfinomítót támadtak meg, bár ezeket nem nevezte meg. Novak azt állította, hogy a hatóságok és az olajvállalatok megerősítették a finomítók körüli biztonsági intézkedéseket, illetve további támogatási lépéseket fontolgatnak az olajfeldolgozó ágazat megsegítésére.
Miközben az ukrajnai háború 1200 kilométeres frontvonalán a szárazföldi hadműveletek nagyrészt megrekedtek, a hadban álló felek egyre hevesebben rombolják egymás hátországi célpontjait. Az ukrán drónerők 2026 eleje óta fokozódó hatékonysággal támadják az orosz olajfinomító ágazatot, amelynek bevételei kulcsszerepet játszanak az ötödik éve zajló háború finanszírozásában.
Jevhen Hmara ukrán védelmi miniszter vasárnap este azt mondta, hogy az ukrán hírszerzés, a vezérkar és a védelmi minisztérium elemzőinek értékelése szerint drónhadjáratukkal az orosz finomítói kapacitás 51 százalékát iktatták ki. Az állítást független forrásból nem lehetett megerősíteni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök múlt csütörtökön a Valdaj Klub nemzetközi külpolitikai fórumán kijelentette, hogy az ukrán csapások az ország bruttó hazai termékének nagyjából 1%-os veszteségét okozták. Az amerikai ABC News felidézte, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség adatai szerint Oroszország 32 finomítója közül néhányat már akár 15-szor is találat ért a háború kezdete óta, az elmúlt hónapokban pedig átlagosan háromnaponta érte találat az ország egy-egy finomítóját. Az IEA szerint az orosz dízeltermelés mintegy 30%-kal csökkent, emiatt a Kreml betiltotta a dízel exportját.
Donald Trump amerikai elnök október 5-én ismét az olajfinomítók elleni ukrán csapásokat tette felelőssé a megemelkedett benzinárakért. A Truth Social platformon azt írta, hogy már nem a Hormuzi-szoros hajtja fel a benzin árát, hanem azok az orosz finomítók, amelyeket Ukrajna robbant fel.
