Elegük lett, november 1-jétől kivezetnék az árrésstopot a zöldségtermesztők
November 1-jétől szükségesnek tartaná az árrésstop kivezetését Nagypéter Sándor, a Dél-KerTész elnöke, aki szerint ez nem okozna érdemi áremelkedést. Az ágazat helyzetén az 5 százalékos áfával is javítanának, aminek 150-160 milliárd forintos egyszeri költségvetési hatása lehetne. Szerinte az árrésstophoz kapcsolódó Árfigyelő már hátrányos helyzetbe hozza a beszállítókat.
Minél előbb, akár már november 1-jétől indokolt lenne kivezetni az árrésstopot – mondta Nagypéter Sándor, a Dél-KerTész elnöke a szervezet keddi sajtótájékoztatóján. Szerinte ma már semmi nem indokolja az intézkedés fenntartását, megszüntetéséből pedig nem következne érdemi áremelkedés. A paprika és a paradicsom esetében ráadásul kifutóban van a szezon, az almánál viszont éppen most lenne különösen fontos a korlátozás megszüntetése.
A termelői szervezet már az árrésstop bevezetésekor is jelezte, hogy a tízszázalékos korlátot problémásnak tartja. Nagypéter szerint ekkora árrésből sok esetben nem lehet fedezni az értékesítés, a logisztika vagy például a hűtött tárolás költségeit. Tapasztalataik szerint az intézkedés az egyre alacsonyabb beszállítói árak felé kényszerítette a termelőket. Ha nem teljesítették a láncok elvárásait, akár „kilistázták” őket, ráadásul az erősödő forint tovább javította az importtermékek pozícióját. Ez a hazai termelők helyzetét még inkább rontotta. Az árrésstop emellett átárazódást is okozott, a korlátozás alá nem tartozó termékeken nagyobb árrések jelentek meg. Ezt a Dél-KerTész saját értékesítésében, például a színes paprikáknál is érzékelte.
A termelői szervezet az árrésstop kivezetése mellett a zöldségek és gyümölcsök áfájának 5 százalékra csökkentését is szükségesnek tartja, amit szerintük 2027 első negyedében lenne a legeszerencsésebb meglépni. A változtatás 150-160 milliárd forintos egyszeri költségvetési hatással járna, ugyanakkor a Dél-KerTész szerint jelentősen fehéríthetné a piacot.
A tisztább piaci viszonyok a kis és közepes gazdaságok fennmaradását és fejlesztését segíthetnék, ezen keresztül pedig a hazai termelés is növekedhetne.
Nem mellékesen kiemelte, hogy az Árfigyelő fenntartását ugyancsak problémásnak tartják. A szervezet tapasztalatai szerint ha egy áruházlánc valamelyik versenytársánál alacsonyabb fogyasztói árat lát, azonnal árcsökkentést próbál elérni a beszállítójánál. Csakhogy a láncok kiszolgálási költségei eltérnek, más lehet a csomagolás, a logisztika vagy akár a göngyöleg bérleti díja. Nagypéter szerint ezért az árak ilyen összevetése szakmailag sem korrekt, az Árfigyelő pedig a termelők számára kontraproduktívvá vált, nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, sőt kifejezetten rossz helyzetbe hozta őket.
A 442 termelőt tömörítő Dél-KerTész eközben az év első nyolc hónapjában 16,2 milliárd forintos forgalmat ért el, mintegy kétmilliárddal többet az egy évvel korábbinál. A paprika és a paradicsom mellett a hagyma is jelentős súlyt képviselt. Legfontosabb exportpiacuk Csehország és Szlovákia, amelyek együttesen a kivitt mennyiség mintegy 80 százalékát adják, de egyre erősebb a németországi értékesítés is.
Nagypéter kitért a beruházások szükségességére, amelyet az árrésstop bevezetése jelentősen visszavetett. Szerinte további technológiai fejlesztésekkel a magyar hajtatott paprika és paradicsom a spanyol és holland termékekkel szemben is komoly régiós tényezővé válhat. Ez szükségszerűség is, mert ezáltal lehet egyre jobban alkalmazkodni a klimatikus kihívásokhoz is. A párásító-, szellőztető- és tápoldatozó rendszerek, valamint a fóliakorszerűsítések révén az idei aszály és a 40 fok feletti hőhullámok már nem okoztak olyan terméskiesést, mint a korábbi években. A növényházi termelést azonban az aszály közvetve továbbra is érinti, egyebek mellett azért, mert a kártevők egyre nagyobb számban húzódnak ezekre a területekre.
Nagypéter szerint a vízfelhasználásban is szemléletváltásra van szükség. Nem lehet kizárólag arra várni, hogy az állam oldja meg a problémát; az államnak, az önkormányzatoknak és a termelőknek közösen kellene gondoskodniuk a rendelkezésre álló víz megtartásáról és hatékony felhasználásáról. A szabadföldi zöldségtermesztésben pedig a termelési rendszereket is újra kell gondolni, mert víz nélkül hosszabb távon nem lehet termelni.
A Dél-KerTész vezetője szerint mindehhez olyan, politikai széljárástól független ágazati stratégiára lenne szükség, amely kijelöli a nemzetgazdasági szempontból értékes és megfelelő jövedelmet biztosító termékpályákat. Ennek végtelenül egyszerű oka van – vélekedett a szakember –; a mezőgazdaság ugyanolyan vállalkozási rendszer, mint bármely más ágazat. Így hosszabb távon a saját lábán is meg kell állnia, és a harmadik országok termelőivel szemben is versenyképesnek kell maradnia. Egy megalapozott stratégiának ezt kellene garantálnia.
