Magyar–horvát megállapodás a Zaláta-Dravica gázmező fejlesztéséről
Orbán Anita külügyminiszter és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter első zágrábi látogatásukon Gordan Grlić Radman horvát kül- és Európa-ügyi miniszterrel, valamint Ante Šušnjar gazdasági miniszterrel tárgyalt. A megbeszélések középpontjában az energetikai kérdések álltak, de szó volt a kétoldalú kapcsolatokról, valamint aktuális uniós és nemzetközi ügyekről is.
Kapitány István a Facebookon számolt be arról, hogy megállapodtak a Zaláta–Dravica közös földgázkutatási és -termelési projekt elindításáról, amely szerinte a magyar–horvát energetikai együttműködés új fejezetének első sikertörténete lehet. A tárcavezető hangsúlyozta, hogy az energiaszektorban jelentkező kihívások közös fellépést igényelnek, ilyen a magyar–horvát földgáz-összeköttetés kapacitásbővítése is.
A miniszter jelezte: Magyarország külföldre történő teljes beruházási állományán belül Horvátország a második legfontosabb piaca a magyar tőkének, magyar cégek 5,4 milliárd eurót fektettek be. Kiemelte, fontos, hogy Horvátország kiszámítható befektetési piac maradjon, és keressék az előrelépési lehetőségeket az energetikai ügyekben. Hozzátette: közös érdek, hogy az Európai Unió tagállamaként nyertesei legyenek a 2028–34 közötti új pénzügyi keretnek.
Kapitány István hangsúlyozta, hogy Magyarország fontosnak tartja a Horvátországgal folytatott megbízható és kiszámítható kőolajellátási együttműködés fejlesztését, és támogatja a MOL és a JANAF közötti párbeszéd folytatását az Adria-kőolajvezetékről.
Orbán Anita szintén Facebook-posztban emlékeztetett arra, hogy a tárgyalásra éppen a Budapest és Eszék közötti autópálya-kapcsolat teljessé válásának első évfordulóján került sor, ami szerinte jól jelzi, hogy tovább szeretnék bővíteni a magyar–horvát együttműködést. A külügyminiszter ismertette: a magyar–horvát határ két oldalán élő emberek és cégek érdekében bővíteni szeretnék a közlekedési és energetikai összeköttetéseket, közös céljuk a Murakeresztúr–Kotoriba közötti új Mura-híd megépítése és a magyar–horvát földgáz-összeköttetés kapacitásának bővítése. Megjegyezte azt is, hogy a magyar és a horvát kisebbségpolitikát továbbra is példaértékűnek tartják.
A tárgyalás után Kapitány István üdvözölte a krki LNG-terminál kapacitásának bővítését, és jelezte, hogy Magyarország nyitott az onnan érkező földgáz mennyiségének jelentős növelésére. A miniszter közölte, a Magyarország és Horvátország közötti földgáz-összeköttetés kapacitását is fejleszteni kell, és már az év végére kapacitásbővítéssel számolnak. Elmondta azt is, hogy a horvát, a magyar, a szlovák és a szerb finomítók működésének összehangolása is fontos a régió energiaellátásának biztonsága szempontjából.
A gazdasági és energetikai miniszter beszélt arról is, hogy Magyarország azt szeretné, ha több magyar vállalat működne sikeresen Horvátországban, és több horvát cég fektetne be Magyarországon. Jelenleg 39 horvát beruházás van Magyarországon.
Ante Šušnjar horvát gazdasági miniszter elmondta, a két fél számos olyan projektről tárgyalt, amelyek erősíthetik a két ország gazdaságát és együttműködését. A horvát tárcavezető az energiaellátás biztonságát, az ipar dekarbonizációját, valamint a közlekedési és logisztikai útvonalak összekapcsolását emelte ki a további együttműködés területei közül. Szerinte új, kedvező időszak kezdődhet Magyarország és Horvátország gazdasági kapcsolataiban, amelynek lehetőségeit a feleknek konkrét projektek megvalósításával kell kihasználniuk.
