A természet bölcsessége
Mily csodálatos a természet, hiszen tele van élő lényekkel és bölcs megoldásokkal. Az őszi kertünkben, ahol hortenziák, kecskerágók és napszemvirágok pompáznak, a kőris aljában napraforgóbugák sorakoznak. Meglepő, hogy nem mi ültettük őket, de a természet nem hagyja, hogy üresen maradjon a föld.
A madarak téli lakomája
Október végén, november elején madáretetőinkkel kedveskedünk a helyi madaraknak. Napraforgómagokkal és cinkegolyókkal töltjük fel őket, és ezzel életet varázsolunk a csupasz ágakra. A kék és széncinegék, tengelicek és rigók szinte várják, hogy megérkezzenek a reggeli lakomára, amelyet a nap első fényei vagy a kakas kukorékolása indít el.
Az étkezési szokások sokszínűsége
A madarak étkezési szokásai eltérőek: míg a cinkék saját asztalnál szeretnek étkezni, addig a más fajok közösen, a tálcán üldögélve élvezik a falatokat. A mátyások és a fekete rigók, akik a tél beköszöntével valóban itthon maradnak, a földön várakoznak, remélve a lehulló magokat. A galambok pedig, mindig párban, elhozzák a boldogság üzenetét a régi falvédőkről.
A természeti ciklusok
Miközben a madarak óvatosan válogatnak a magok között, szándékosan hajíthatnak le szemetet a földre. Így a fenyőmulcs között búvó napraforgóhajtások tavasszal világra jöhetnek. Az ember, aki gondozza a kertet, ismeri ezt a játékot, és visszafogottsággal szántja át a kertet, tudva, hogy a madarak is hozzájárulnak az élelemkészlethez.
A kert gazdagsága
Tavasszal a madarak „láb- vagy csőrnyomai” nyomot hagynak a virágos ágyásokban. Az esztétikai élmény mellett azonban a madarak saját élelmiszerraktáruk királyai, esténként a napraforgószemek dús, tányérokba gyűjtve várják őket. Az emberi gondoskodás és a természet együttműködése egy gazdag étlapot teremt a kertben, ahol mindenki jól lakhat.
Forrás: nepszava.hu/3297512_naprakorforgo
