A vidék és a társadalom szembenézése a valósággal
Magyarország vidéke több, mélyreható problémával küzd, amelyek gyógyítására sürgősen szükség van. A betegség diagnózisa előtt egy orvos először felméri a páciens kórelőzményeit – ez a társadalom esetében sem különbözik jelentősen. Egy közösség, mint élő szövet, folyamatosan alakul, ahogy a szövetek új sejtekké, úgy, a közösségek is találkoznak egymással a mindennapi életben. E kölcsönhatások rajzolják ki jövőnket, s az egészséges társadalmi fejlődés kulcsa e változások és folytonosság közötti egyensúly megteremtésében rejlik.
Politikai vakság és a múlt tabuja
A mai magyar politikai színtéren a tudományos megközelítések mindössze néhány helyen tűnnek fel. A politikai elit, mintha egy vonaton utazna, melynek menetiránya teljesen ismeretlen. Az utasok, akik háttal ülnek a haladásnak, nem veszik észre, milyen irányban haladnak, csupán azt hajtogatják, hogy „előre megy”, anélkül, hogy a céljukat tudnák. Miközben a közelmúlt valóságát sem merik konfrontálni, a régi politikai elit ugyanabba a hibába esik, mint a volt házastársak: tagadják a múlt létezését.
1989-ben sokan arra számítottak, hogy a rendszerváltás gyümölcsei a szabadabb társadalom és a nagyobb jólét lesznek. Ám a valóság meglepő és kiábrándító: a rendszerváltás nem más, mint politikai játszmák sorozata, mely a múltban gyökerezik. A kárpótlások és privatizációk nem a megoldást, hanem a problémák sokszorosodását hozták magukkal. A vidéki lakosság sorsa, az agyelszívás és a gazdasági elnyomás valóságos tragédiát teremtett, amely alatt a valós társadalmi problémák csak fokozódtak.
A vidék gazdasági helyzete
A mezőgazdaság 1990 óta drámai változáson ment keresztül, míg korábban még 900 ezer embert foglalkoztatott, mára ez a szám 200 ezerre csökkent. A GDP aránya a mezőgazdaságból 13,3%-ról 3%-ra esett vissza. A magántulajdonok nem alakítanak ki olyan közösségi funkciókat, mint a régi téeszek, így a társadalmi támogatás mindössze alkalmi események segítésére korlátozódik.
A vidéki közösségek széthullása, a társadalmi erőszak elterjedése, és a fiatalok elvándorlása mind azt mutatják, hogy a helyzet tarthatatlan. Az elvándorlás, mint az egyedüli kiút, nem oldja meg a problémákat, csupán felerősíti a jövő kilátástalanságát. A vidéken élők számára a kiemelkedés lehetőségei egyre inkább korlátozottak, és ez a folyamat már a modern rabszolgaság megjelenéséhez vezetett.
Kihívások és társadalmi rendszerváltás szükségessége
Ahhoz, hogy a vidéket meg lehessen gyógyítani, elengedhetetlen a valóság felismerése. A vidék jövőjét alapjaiban befolyásolják a gazdasági leépülés, a demográfiai válság és a társadalmi feszültségek. Ezekkel a kihívásokkal való szembenézés eddig elmaradt, s a tüneti kezelések nem elegendőek a problémák megoldásához. A megoldás a közép- és hosszú távú komplex fejlesztési tervben rejlik, amely figyelembe veszi a helyi közösségek igényeit és lehetőségeit.
A jövő felé vezető út
Fontos, hogy a helyi közösségek belső teremtő energiáit felszabadítsuk, ehhez viszont egy alulról felfelé építkező államberendezkedés szükséges. Az eddigi felülről irányított politikák nem hozhattak változást; a közösségek bevonása sorsuk alakításába elengedhetetlen. Ez körvonalazza a társadalmi rendszerváltás szükségességét, amely önállóan képes választ adni a kihívásokra.
A vidék nem csupán gazdasági entitás, hanem a nemzeti identitás megőrzésének kulcsa is. A hagyományok ápolása és a vidék revitalizációja létfontosságú nemzeti ügy. A vidék pusztulása egyenlő nemzetpusztítással: a vidék felemelkedése a nemzet újjászületésének alapja lehet.
A fenti megállapítások tükrözik Dr. Köteles Lajos társadalomkutató és nyugalmazott főiskolai tanár írását, amely a magyar vidék súlyos helyzetére hívja fel a figyelmet, részletesen bemutatva a fejlődés és a romlás közötti összefüggéseket.
Forrás: nepszava.hu/3304630_a-videkfejlodes-tanulsagai
