Rabszolgaőrség és a modern elnyomás párhuzamai az Egyesült Államokban
Az illegális bevándorlásra vonatkozó amerikai állami intézkedések kritikus értékelése során felmerül a kérdés, hogy mennyire hasonlíthatóak a jelenlegi intézkedések a múlt rabszolgaőrségeinek gyakorlatához. Az ICE (Immigration and Customs Enforcement) tevékenysége a közvéleményben sokszor olyan hasonlóságokat teremt, mint amikor a minneapolisi tüntetések során transzparenseken a Gestapo brutalitásával hozzák párhuzamba a hatóságok által alkalmazott erőszakot. A TikTokon népszerű @ashleytheebarroness által felvetett téma arra világít rá, hogy a kormányzat általi elnyomás, amely a rendfenntartás nevében történik, egy távoli, elvont fenyegetésként jelenik meg a közvélemény számára.
Történelmileg nézve azonban érdemes visszatekinteni az amerikai rabszolgaság gyökereire, amelyek gyökerei még az Egyesült Államok megalapítása előtt találhatóak. Dél-Karolina állam 1704-ben létrehozta az első önkéntes rabszolgaőrséget, amely az azt követő évtizedekben a függetlenségi háborúig és tovább virágzott azokban az államokban, ahol a rabszolgaság legális volt. Ezek az önkéntes őrjáratok azzal a céllal jöttek létre, hogy megfélemlítsék a rabszolgákat, ellenőrizzék mozgásukat, és megakadályozzák, hogy szabadon gyülekezzenek. A gyapot-, dohány- vagy cukornád ültetvényeken dolgozó fekete munkások elnyomásának jól körvonalazható gazdasági érdekei existáltak, így a terror fenntartása alapvető szükséggé vált a rabszolgatartók számára.
A polgárháború utáni időszakban, noha a rabszolgaság intézménye hivatalosan megszűnt, a rabszolgaőrzés hagyományai tovább éltek a Ku-Klux-Klan működésében és a Jim Crow törvények uralta déli államokban elkövetett lincselések során. A faji profil alapú rendőri intézkedések nem tűntek el a szegregáció felszámolását követően sem, és a történet pusztító eredményei, mint például a Los Angeles-i zavargások 1992-ben, vagy George Floyd meggyilkolása, mind azt tükrözik, hogy a hatóságok számára a faji alapú erőszak csupán egy eszköz maradt.
Jelenleg is megfigyelhető, hogy az Egyesült Államokban a CBP (Customs and Border Protection), ICE vagy HSI (Homeland Security Investigations) által végzett fallback műveletek émelyítő párhuzamai a régi fasizmus hagyományainak. A maszkos, taktikailag felkészült ügynökök erőszakosan lépnek fel a gyanúsítottakkal szemben, nem ismerve a határokat: az utcákon, vásárlóközpontok parkolóiban vagy benzinkutakon sem haboznak eljárni. A sötétebb bőrű emberek vagy akcentussal beszélő állampolgárok az elsődleges célpontok, akiket ezeken az akciókon gyakran őrizetbe vesznek, függetlenül attól, hogy amerikai állampolgársággal rendelkeznek-e.
Az amerikai Belbiztonsági Minisztérium által keltett légkör, amely a lelőtt demonstrálókat belföldi terroristáknak minősíti, még inkább alátámasztja azt a képet, hogy a fasizmus újra virágzik az Egyesült Államokban. Csaknem groteszk módon, az ilyen akciók során még kisgyermekeket is csoportosítanak, mint ahogyan nemrégiben egy ötéves gyermeket állítottak elő együtt édesapjával. Ez a gyakorlat nem csupán a törvényhozás problémáira világít rá, hanem figyelmeztet arra, hogy a történelmi múlt sebei még mindig nyitva vannak, és az amerikai társadalom számára komoly megfontolásokat igényelnek a jövőjét illetően.
