Rendkívüli ítélet: Nyolc év fegyház Maja T. ügyében
A Fővárosi Törvényszék február 4-én első fokon hirdette meg az ítéletet Maja T. és társai ügyében, akik bűnszövetkezetben elkövetett életveszélyt okozó testi sértés és aljas indokból elkövetett súlyos testi sértés vádjával álltak bíróság elé. Az ügy hátterében az a 2023 februári budapesti eseménysorozat áll, melyben a vádlottak egy olyan csoportot támadtak meg, akikről feltételezték, hogy szélsőjobboldali nézeteket vallanak, és vélhetően a Kitörési Emléktúrára készülnek. A vádlottak között két olasz és két német állampolgár is szerepelt.
Érdemes ennek az ügynek a tágabb, történelmi kontextusát is figyelembe venni. A második világháború után számos bűncselekmény nyilvánosságra került, köztük a koncentrációs táborokban elkövetett borzalmak, melyek következményeként a németeket a tettes népeként kezdték emlegetni. Ez a megközelítés azonban erősen általánosít. Az 1968-as generáció a társadalmi szembenézés mellett érvelt, míg a mai fiatalok sokszor aktívan részt vesznek a múlt emlékének ápolásában, például koncentrációs táborok meglátogatásával. Bár a náci múlttól való elhatárolódás elengedhetetlen, ez nem legitimálhat semmiféle formában erőszakot.
A letartóztatás és körülményei
Maja T. negyedrendű vádlott ügye az elmúlt másfél évben komoly nemzetközi figyelmet kapott. 2023 decemberében Németországban tartóztatták le, egy Magyarország által kiadott körözés alapján, és 2024 nyarán a magyar hatóságoknak átadták. A Német Szövetségi Alkotmánybíróság jogellenesnek nyilvánította a kiadást. Maja T. az őt fogva tartó férfibörtön miatt megalázónak érezte helyzetét; jelentette, hogy cellájában csótányok hemzsegtek, amit a német politikai látogatók is megerősítettek. Az elkülönítés és a családlátogatás korlátozása mellett komoly nehézségekbe ütközött, amikor magyar nyelvoktatás iránti kéréseit elutasították. 2025 nyarán éhségsztrájkba kezdett, mivel az elképzelhetetlen körülmények elviselhetetlenek voltak, ezt követően börtönkórházba szállították.
Társadalmi és politikai következmények
Wolfram Jarosch, Maja T. édesapja tiltakozása jeléül gyalogosan vonult Drezdából Budapestre, hogy Sulyok Tamás államfőtől kérje lánya fogva tartási körülményeinek javítását. A közbetartozóknak nem volt elérhető, sőt Johann Wadephul (CDU) külügyminiszter is megerősítette, hogy foglalkoznia kellene az üggyel. Mivel Magyarország 2025 szeptemberében az Egyesült Államok után elsőként nyilvánította terrorszervezetnek az antifasiszta csoportokat, Maja T. és családja súlyos ítéletre számított. Jarosch azt nyilatkozta a TAZ-nak, hogy a közelgő magyar választások nyomán egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a pert politikai célra használják fel a választási kampány során, Maja pedig ideális bűnbakká vált az Orbán-kormány számára.
Büntetési igények és védekezés
A vádhatóság először 24 év fegyházat kért Maja T.-re, azonban az osztrák Der Standard jelentése szerint a kért büntetés abszurd volt, mivel semmiféle bizonyíték nem állt rendelkezésre arra, hogy részese lett volna a támadásoknak. Az ügyészség végül négy rendbeli életveszélyes testi sértéssel és bűnszervezetben való tagsággal vádolta Maja T.-t, szigorú büntetést kérve az „elrettentés” érdekében. Az ügyészség és Maja T. ügyvédje, Sven Richwin is hangsúlyozta, hogy a vádaknak nincsenek valós alapjai, a bizonyítékok hiánya pedig tovább növelte az eljárás komikus jellegét. A magyar védőügyvéd, dr. Bajáky Tamás felmentést kért Maja T.-re, hangsúlyozva, hogy nem bizonyítható a látható videón látható személy cselekvése.
Politikai kommentár és visszhang
Martin Schirdewan, a baloldali európai parlamenti képviselő, aki szintén részt vett a tárgyaláson, „európai méretű igazságügyi botránynak” nevezte az ügyet, amely szerinte politikailag motivált kirakatper volt. Az ügyészség záróbeszédei a jogállamiság elveivel ellentétesek voltak, hiszen nem tényszerű bizonyítékokra, hanem politikai előítéletekre építettek. Az ítélet, amely nyolc év fegyházat jelentett, enyhébb a várakozásoknál, azonban sem a vádlott, sem az ügyészség nem elégedett az eredménnyel, így fellebbezés várható. Maja T. lehetőséget kapott arra, hogy hazájában, Németországban tölthesse le a rá kiszabott büntetést.
A magyarországi ítéletet Németország számos városában tüntetések kísérték. Szinte az összes német és osztrák hírportál beszámolt a folytatólagos fejleményekről, több szakértő hangsúlyozta, hogy a jogi keretrendszert politikai fegyverré degradálták, aláásva ezzel a jogállamiságot és az alapvető emberi jogokat.
A cikk szerzője nyelvész.
