Az EU Szén-dioxid Kvóták Kiterjesztése: Kihívások és Lehetőségek
Az Európai Unió tagállamai még mindig vonakodnak attól, hogy kiterjesszék a szén-dioxid-kibocsátásra vonatkozó kvóta rendszert a lakossági szegmensre, ami komoly akadályt jelent a klímacélok elérése előtt. Az EU legfrissebb döntése értelmében 2028-ra halasztotta el a közlekedési és épületi szén-dioxid-kibocsátás megadóztatását, melyet az Európai Parlament a közelmúltban szavazott meg a 2040-es klímacélok keretében. Az új Kibocsátáskereskedelmi Rendszer (ETS2) célja, hogy pénzügyi ösztönzőket kínáljon a lakosság számára, hogy fenntarthatóbb és csökkentett üvegházhatású gázkibocsátású alternatívák felé terelje őket. A rendszer lényege, hogy a lakossági szolgáltatásokhoz is kvótákat rendelnek, melyek ösztönözhetik az átállást és a változást.
Eddigi Eredmények és Jövőbeli Kihívások
Perger András, az Energiaklub Energiaprogram-vezetője rámutatott, hogy az első kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS1), amely az energiaintenzív ipart célozta, már kedvező eredményeket hozott. A kezdeti időszakban az ipar számára bizonyos mértékig túl sok kvótát biztosítottak, de a program végül hozzájárult a legszennyezőbb szénerőművek versenyképtelenné válásához. Ahhoz viszont, hogy 2050-re elérjük a klímasemlegességet, elengedhetetlen a közlekedés és az épületek szén-dioxid-kibocsátásának csökkentése, ami egyelőre nem halad megfelelően.
Az elmúlt években, 2019 után folytatott nagy lépések ellenére a fókusz a klímavédelem terén eltolódott. Az infláció növekedése, a gyengélkedő gazdaság és az orosz-ukrán konfliktus következményei miatt a tagállamok nem bátran hajlandók emelni az autózás és a rezsi költségeit, ödönzőségüket láthatóan a kvótrendszer mélyebb alkalmazásának megtorpedózása jellemzi. Az EU célja az volt, hogy pénzügyi támogatást nyújtson azoknak, akiknek a legnagyobb szükségük lenne az átalakulásra, azonban az erre szánt források lehívása akadozik. A Szociális Klímaalap műveleteivel a kvóták eladásából származó bevételeknek célzott támogatást kéne nyújtania, amely fedezhetné a szükséges felújítási és szigetelési programokat, különös figyelmet szentelve a rászorulók tehermentesítésére.
Elmaradt Tervezetek és Politikai Nehézségek
Az eddigi eredmények alapján eddig csak Svédország által benyújtott programot fogadta el az Európai Bizottság. E mellett három kisebb ország, Lettország, Litvánia és Málta szintén benyújtotta a tervét, jelenleg értékelés alatt áll. Azonban a 23 tagállam, köztük Magyarország, Franciaország és Észtország, még nem teljesítette a kötelező benyújtási határidőt, ami tavaly júniusban járt le. E tünetek alapján az alap 86,7 milliárd eurós lehívásának már el kellett volna kezdődnie.
Regionális Kihívások és Kilátások
Phuc-Vinh Nguyen, a Jacques Delors Intézet Energia Központjának vezetője is hangsúlyozza, hogy a közép-kelet-európai országokban a kvóták bevezetése különösen nehéz feladat, mivel az alacsonyabb jövedelmű országokban még egy kis mértékű áremelkedés is jelentős terhet jelenthet. Emiatt sok kormány politikai okokból tartózkodik a programtól. Az ETS2 keretében a kvóták árai egységesen alakulnak, ugyanakkor a gazdagabb országok számára is ez a megoldás komisztikusan elérhetetlen.
A Jövőkihívásokra Való Felkészülés
Perger András kitért arra is, hogy a hazai lakásállomány az egyik legrosszabb az EU-ban, aminek következtében a rosszul szigetelt épületek felfűtése sokkal több energiát emészt fel. A kormányzati kommunikációban szerepet játszhatna hangsúlyozni a klímavédelem fontosságát, és informálni a lakosságot a kibocsátások csökkentésének anyagi vonzatairól.
Több tagország, köztük Magyarország és a visegrádi országok, az ETS2 2030-as kezdését szorgalmazzák, miközben az iparra vonatkozó ETS1 felülvizsgálata is ebben az évben megkezdődik az EU-ban. A lobby hatására azonban nem zárható ki, hogy a szabályok enyhítése várhatóan elmarad.
Nguyen elmondása szerint a legnagyobb összecsapás az EU 2028-2034 közötti költségvetési időszakában várható, ahol a közszolgáltatásra vonatkozó változások politikai kihívásai komoly korlátot képviselnek. A Jacques Delors Intézet javasolja, hogy ne várjon a jövőbeli bevételekre, hanem hitelt felvéve támogassák a lakossági átállást, ezáltal akár 200 milliárd eurós támogatást is nyújtva a folyamat felgyorsítása érdekében.
A piaci alapú kibocsátási kvóták meghatározott alsó és felső határok mellett tervezhető bevételeket generálhatnak, így az EU támogatását irányíthatnák a klímacélok elérése érdekében.
