Tolna megye politikai helyzete és jövője: a Fidesz fölénye és a Tisza Párt kihívása
2024. február 15-én Magyar Péter szekszárdi látogatása előtt a Fidesz a három tolnai választókerületet verhetetlennek tűnő helyzetben kontrollálja, hiszen a helyiek csupán az egyik körzetben látnak némi esélyt a szoros versenyre. A közelgő áprilisi választásra készülve vizsgáljuk meg Tolna megyét és a fővárosi kerületeket, és elemezzük a politikai tájat. Az 1990 óta eltelt időszak során Tolna megyében a lakosság egyötödét elveszítette, hiszen 1990-ben még 254 ezren éltek itt, míg 2024-re a számuk csupán 204 ezerre csökkent. Ez a drámai csökkenés lényegesen 20 ezerrel alacsonyabb népességet jelent, mint amennyi az 1870-es években volt.
A megye helyzetét nem csupán a Fidesz felelősségeként kell értelmezni, ugyanakkor megállapítható, hogy a 2010 óta regnáló Orbán-kormányok eddig nem tudták megoldani a terület stagnáló helyzetét. Tolna elöregedett falvainak több választója, akik kiszolgáltatott nyugdíjasok vagy közmunkások, hálásan fogadják a kormány anyagi támogatásait, és a választásokkor eddig automatikusan a Fidesz-KDNP jelölteket választották. E jelentős választói csoport, aki a kormánypárti médiában a Fideszt méltató híreket és az ellenzéket lejárató vádakat fogadja el, továbbra is szavazóként bővítheti a Fidesz táborát.
Mindezek tudatában a három tolnai választókerületben a Fidesz aspiránsai rendre fölényesen nyertek, és a helybéliek nagy része most is ezt valószínűsíti, csupán az 1-es választókerületben remélnek szorosabb versenyt. Itt a Fidesz Horváth Istvánt indítja, aki 2006 óta folyamatosan megnyerte körzetét, legutóbb 2018-ban a szavazatok 56 százalékával. Azonban a körzet városi lakossága, mely a legutóbbi önkormányzati választások során nemcsak megcsökkentette a Fidesz támogatottságát, hanem le is győzte azt, számottevő változást mutathat.
Horváth István népszerűségének megítélését beárnyékolja a nyomozás, ami azért indult, mert cégének, a Befami Kft.-nek a sertéstelepéről 5000 állat tűnt el, mintegy 243 millió forintos kárt okozva. Kérdéses a történet hitelessége, hiszen sokan nem értik, miként tűnhetett el ekkora mennyiségű jószág egy őrzött telepről, és sokan gyanítják, hogy a cég a korábban elnyert uniós támogatásokkal illegális kereskedelmet folytathatott. Hadházy Ákos, független parlamenti képviselő is ezt az irányt sugalmazta.
Horváth a nyomozást politikai támadásként értékeli, míg Sárosi József, a Tisza Párt jelöltje, aki politikai tapasztalat nélkül indul a választásokon, próbálja meggyőzni a közönséget, hogy a Fidesz hatalma alatt a társadalmi egyenlőtlenségek nőttek, a korrupció erősödött, és a fiatalok jövője egyre kilátástalanabbá válik. Sárosi elkötelezett a munkahelyteremtés, illetve a gazdasági fejlesztések iránt, hogy világos jövőt építsen Tolna számára.
A 2-es választókerületben a Fidesz 1998 óta Potápi Árpádot támogatta képviselőként, hiszen a szavazók 62%-a is mellette döntött. Halála után a Fidesz Csibi Krisztinát indította, akit a Tisza Párt nem jelölt, ami új kihívások elé állítja a kormánypártot, hiszen a választói aktivitás alacsonyabb volt. A harmadik kerületben a fideszes Süli János népszerűsége megkérdőjelezhető, hiszen a választók körében a kistelepüléseken maradéktalanul szavaznak a Fideszre, de a paksi városlakók között már inkább a Fidesz korrupciós politikáját elítélő vélemények látszanak dominálni.
A közelgő választások során különböző kihívók fognak szembenézni a Fidesz hatalmával, és a fiatalok, akik gyakran külföldön próbálnak szerencsét, megpróbálják befolyásolni családtagjaikat, hogy más választást tegyenek, mint a Fidesz. A választás kimenetele márciusban válik világossá, ami komoly irányváltást jelezhet Tolna megye politikai táját illetően.
