A Jövő Sötét Árnya
Az orosz–ukrán konfliktus újabb fordulója az áprilisi hónapban robbant ki, amikor a TEK, a Terrorelhárítási Központ, leállította a nemzetközileg vitatott „ukrán aranykonvojt”, amely a bécsi Raiffeisen Bankból a kijevi Oscsadbank felé tartott. A március 5-i esemény során a hét fős személyzet az ukrán határ túlsó oldalán szabadon távozhatott, azonban az autók tartalmát – összesen 35 millió eurót, 40 millió dollárt és 9 kilogramm aranyat – a hatóságok visszatartották. E lépés hátterében a pénzmosás gyanúja állt, amelyet a külföldi sajtó, köztük a Politico, rendkívül valószínűtlennek tartott, hiszen korábban, Garancsi István oligarcha által irányított Criterion cégen keresztül nem merült fel probléma az ukrán pénzszállítmányokkal kapcsolatban.
A magyar kormány tehát jogi keretet keresett az intézkedésének eltérő megítéléséhez. Március 9-én törvényjavaslatot dolgoztak ki, amely a NAV vizsgálatát megelőzően próbálta megerősíteni a lefoglalás jogi alapját. Kocsis Máté nyilatkozata szerint az elkobzott vagyont addig kötelező volt biztosítás alatt tartani, ameddig a hatóságok nem zárják le a vizsgálatot. E lépések kapcsán felmerült, hogy a magyar országgyűlés éppen egy konfliktusban álló állam, Ukrajna pénzügyeibe avatkozott be, ami poklási minősítéseket váltott ki a sajtóban.
Az osztrák Der Standard újság szintén hangsúlyozta, hogy Orbán Viktor választási kampányában az ukrán helyzetet kedvezően próbálja kihasználni, bár kétségbe vonja az ilyen intézkedések valódi okait. Orbán állítása szerint a Druzsba olajvezeték nem sérült meg, csupán az ukránok zárták el az oroszok előtt az olajat, ami a Brodival kapcsolatos januári orosz támadás következményeként merült fel.
Ukrán politikai körök azonnal reagáltak, Andrij Szibiha külügyminiszter a közösségi médiában nyilvánította ki, hogy Magyarország törvénytelenséget követett el a pénz lefoglalásával. Az akciót követő reggeli rádióinterjúban Orbán kifejtette: „Megállítjuk az Ukrajna számára fontos, Magyarországon átszállított árukat.” E szavak mögött világosan látható, hogy a politikai mivel Orbán igyekszik meggyengíteni az ukrán helyzetet, és erősíteni az orosz pozíciót.
Orbán politikai nézetei továbbá egybeesnek a Kreml igényeivel, amely folytonos fegyverkezést és beavatkozásokat jelez a térség országai felé. A jövőre vonatkozóan jelentős kérdések merülnek fel, amelyeket a német sikerkönyv, „Ha Oroszország győz. Szcenárió.” szerzője, Carlo Masala, részletesen taglal. Az elképzelések szerint Ukrajna jelentős területeket veszít, a hatalom pedig korrupt oligarchák kezébe kerül, míg Oroszország egy új, fiatal vezetőt választ magának, Oleg Obmancsikovot, aki a diplomáciai kapcsolatok terén is aktívan tevékenykedik.
A konfliktus eszkalálódásával kapcsolatban Masala jövőbeli forgatókönyveiben az orosz csapatok Észtország területére való behatolásáról és a balti államok helyzetéről is figyelmeztet. A NATO reakcióját távoli, de sajátos elemzés alá veszi, amelyben nem merült fel a közvetlen katonai beavatkozás fontossága. A szövetség e passzív magatartása és Amerika inaktivitása súlyosan megrendíti nemzetközi súlyát.
Ezek a történések nem csupán a kelet-európai geopolitikát formálják, hanem Magyarország szerepével és jövőjével is kapcsolatban állnak. A kérdés, hogy a jelenlegi kormány iránya és döntései, amelyek keresztül a „nagy Oroszország kovácsolta frigy”-be kívánják bekapcsolni az országot, vajon jótékony hatással lesznek-e a jövőnkre. Érdemes lesz ezt mérlegelni a következő választás során.
