A Zsolnay-kerámiák varázslatos világa
A Zsolnay-kerámiák iránti szenvedélyes vágy egy gyűjtő számára sosem csillapítható, és ezt a varázslatos világot csodálhatjuk meg A varázsló kertje című kiállításon, amely a magyar szecesszió legismertebb művészeinek remekeit vonultatja fel. Az organikus formák és az aprólékos kézi munkával készült kerámiák látványa mintha egy mesebeli tájból érkezett volna. A kiállítás különlegessége, hogy először láthatja a közönség Virág Judit és Törő István három évtizeden át gyűjtött magángyűjteményét, amely több mint száz csodálatos szecessziós műalkotásból áll, köztük a világ legdrágább Zsolnay kerámiáival.
A kiállított darabok között megtalálhatók a burjánzó indák, ragyogó színek és a világon egyedülálló, másolhatatlan irizáló eozinmáz. Ezek a művek egy olyan időszakot idéznek fel, amikor a művészet középpontjában a szépség és az élet vibráló, zabolátlan áramlása állt, elkerülve a merevséget és a szögletes formákat. A 19. század végén és a 20. század elején a szecesszió uralta a művészeti világot, és a Zsolnay gyár lett ennek kiemelkedő hazai képviselője.
A Zsolnay-kerámiák iránti érdeklődés évtizedekig feledésbe merült, de az 1970-es és 80-as években váratlanul újból felfedezték őket, és a gyűjtők felismerték, hogy milyen kincsek születtek Pécsett. Ekkoriban még elérhető áron beszerezhetők voltak ezek a darabok, mára azonban az áruk elérheti a milliós nagyságrendet, a legszebb és legritkább alkotások képében.
Törő István, a Virág Judit Galéria társalapítója, 1996-ban kezdte gyűjteni a Zsolnay kerámiákat. Az évek során több száz darab gyűlt össze, némelyiket otthonában, másokat a galériában mutat be, és több darabot trezorban őriznek. Gyűjteményükből rendszeresen cserélnek ki alkotásokat az otthonukban, mivel a hely korlátozott, de kedvenceik mindig kéznél vannak. Különleges darabjaik közé tartozik a Rózsaillat című kisplasztika, amely merészen erotikus, valamint az Elefántváza, ami az indiai dzsungel varázsát idézi meg.
Törő István azt is elmondta, hogy egy műalkotás értékét két alapvető tényező határozza meg: az esztétikai tökéletesség és a ritkaság. A Zsolnay gyár mintakollekciók alapján készítette a kerámiákat – bemutatták őket a világkiállításokon, és a megrendelések alapján gyártották azokat. A kiállítás végén az összes kiállított darabot eladták, azonban azokból a mintadarabokból, amelyekre nem érkezett megrendelés, csupán néhány készült el, s ezek iránti kereslet immár óriási.
A kerámia gyűjtése során felmerülő egyik fontos kérdés a sérült műalkotások kérdése is. Törő István megjegyezte, hogy míg egy súlyos sérüléssel bíró vázát nehéz helyreállítani, és az árát jelentősen csökkenti a kár, addig egy kisebb lepattanás észrevétlenül javítható. A gyűjtési szokások az utóbbi három évtizedben jelentősen megváltoztak; míg régen a sérült darabok elkerültek, ma már sok gyűjtő hajlandó megvásárolni őket, ha azok különlegesek és régóta keresettek.
A gyűjtőszenvedély viszont sosem csillapodik. Törő István megfogalmazása szerint a gyűjtőkben folyamatosan ott lapul a „vadászösztön”, amely nehezen fékezhető. Miután évtizedeken keresztül törekedtek a legjobb darabok megszerzésére, különleges találmányok vagy ritkaságok felfedezése olyan kényszert ébreszthet, hogy muszáj megszerezni őket. A Zsolnay kerámiák piacáról viszont úgy tűnik, hogy zömmel lekerültek a kiemelkedő darabok.
A Virág Judit Galériában van egy „want” (körözés) fal, ahol láthatók azok az alkotások, amelyeket Törő István és Virág Judit szívesen megvásárolnának. Sok kalandos darab más gyűjteményekben található, másokat csupán az úgynevezett fazonkönyvekben találunk, ám ezek léte az ismeretlent övezi. Bizonytalan, hogy léteznek-e valójában az ott említett művek, viszont a remény, hogy egyszer előbukkanhat egy rég elfeledett darab, mindig ott lebeg a gyűjtőkben a háttérben.
A Virág Judit Galéria 120 darabos magángyűjteménye április 19-ig ingyenesen megtekinthető. Az ingyenes tárlatvezetések iránt óriási az érdeklődés, ezért előzetes regisztráció szükséges a galéria honlapján.
