Orbán-kormány titkos akciója és a Tisza Párt elleni manipuláció
Három kulcsszereplő áll a magyar politikai színtér középpontjában: Orbán Viktor, Lázár János és Szijjártó Péter. A helyzet súlyosságát tovább fokozza, hogy a hatóságok gyorsan reagáltak, amikor Szabó Bence, a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) volt főnyomozója, nyilvánosságra hozta a titkos szolgálati akciókat. Szabót hivatali visszaéléssel gyanúsították meg, csupán azért, mert felfedte a Tisza Párt ellehetetlenítésére irányuló politikai machinációkat.
A történethez tartozik egy rejtélyes „Henry” fedőnevű ügynök is, aki egy olyan csoporthoz tartozik, amely nemcsak a titkosszolgálatok felett diszponál, de a sajtó egy részére is hatása van. Szabó Bence vallomása szerint a titkosszolgálat törekvése politikai háttérből fakad, és célja a 2026-os választások befolyásolása, különös figyelmet fordítva a Fidesz fő vetélytársára. Az ügynök még beszervezési kísérletek során is nyíltan ajánlott főnyomozói megbízásokkal összekapcsolt prostitúciót jutalomként.
Amikor a fiatal informatikus megpróbálta lebuktatni „Henryt”, a hatóságok visszatértek a színre. Az Alkotmányvédelmi Hivatal (AH) gyermekpornográfiával vádolt feljelentéssel reagált a lebukásra, súlyos nyomás alá helyezve a nyomozókat, akik azt tapasztalták, hogy az AH tisztjei nyíltan irányították őket a nyomozás terelésére. Ez az eljárási módszer sokak szerint a legrosszabb diktatúrák gyakorlatát idézi fel, és súlyosan sérti a jogállamiság alapelveit.
Miután Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője, fordult a Legfőbb Ügyészséghez, hogy eljárást kezdeményezzen a titkosszolgálati akció miatt, a nyomozók véletlenül rábukkantak „Henry” és a felmerülő bizonyítékok chatelő feljegyzéseire, miközben az AH próbálta elbagatellizálni a helyzetet. A titkos akcióval kapcsolatos nyomozás irányítása továbbra is kérdéses volt, a hatóságok visszaléptek a helyes irányból.
A hatalom reakciója rekordspeedben érkezett. A cikk megjelenését követően, nem sokkal később házkutatást tartottak Szabó Bencénél. A nyomozó ügyvédje, Laczó Adrienn szerint a hatósági eljárás mélyen aggályos és szokatlan ütemű volt. Szabó Bence állapotában a nyomás és a fáradtság már mind mentális, mind fizikai szinten nyilvánvalóvá vált.
A kormányzati reakciók között a terelés stratégiája tűnt fel. Míg az AH zavaros közleményekben fogalmazott meg kémelhárítási érveket, addig a Fidesz-KDNP már előre megemlítette az ukrán szálakat, Szijjártó Péter konkrétan hivatkozott az ukrán szolgálatok beavatkozására. Orbán Viktor pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt kérte a megtorló intézkedésekre. A szakmai körök véleménye azonban megdöbbentő: ha a nyomozás során érintett informatikusok valóban idegen ügynökök lennének, aligha járhatnának szabadlábon.
Ez időtájt a kormány Panyi Szabolcs újságírót is céltábla elé állította kémkedési vádakkal. Panyi bűne abban állt, hogy leleplezte Szijjártó Péter és az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov közötti beszélgetés részleteit, valamint felhívta a figyelmet arra, hogy 2016 óta orosz drágakövek és készpénz érkezhetett Magyarországra kormányzati gépeken. Az újságíró megjegyezte, hogy a vád csupán egy előkészített lépés, amely célja a további nyomozás elszigetelése.
A Külügyminisztérium reakciója mindössze annyira szorítkozott, hogy Panyi vádjait „nevetségesnek” minősítette. Az elmúlt események összessége rámutat arra, hogy a korrupcióval és hatalommal kapcsolatos manipulációk mennyire mélyen gyökereznek a magyar politikai életben.
