Az Európai Bíróság Döntése a Szén-Dioxid-Kvótával Kapcsolatban
2023 április 16-án az Európai Unió Bírósága (EUB) is elmarasztalta a magyar kormány által bevezetett szén-dioxid-kvóta adót, amelyet az ukrajnai háborúra hivatkozva alkalmaztak. Az EUB megállapítása szerint ez az adó „ellentétesnek tűnik az uniós joggal”, de hangsúlyozták, hogy a jogi vizsgálatot a magyar bíróságoknak kell lefolytatniuk. A döntés hátterében a Bige László-féle Nitrogénművek Zrt. áll, amely pert indított a magyar állam ellen a szóban forgó szabályozás miatt. Az ügy előzménye, hogy a Veszprémi Törvényszék előzetes döntéshozatali kérdésekkel fordult a luxembourgi bírósághoz.
Az EUB kimondta, hogy minden olyan adó, amely a kvóták gazdasági értékének jelentős részét elvonja, súlyosan árt az uniós kvótakereskedelmi (ETS-) irányelvének céljainak, amelyek között szerepel a kibocsátáscsökkentés ösztönzése és az európai ipar versenyképességének védelme. A bíróság érvelése alapjául szolgál, hogy egy tagállami adó nemcsak a kvótakereskedelmi rendszert gyengíti, hanem kiüresíti annak ösztönző mechanizmusát is.
A magyar kormány 2023 óta kétféle módszerrel terheli a nagyvállalatokat, amelyek ingyenesen részesülnek szén-dioxid-kvótákban. Az egyik intézkedés értelmében minden kibocsátott tonna CO2 után 36 eurós adót vetnek ki, a másik pedig előírja, hogy ha a cégek értékesíteni akarják az ingyenesen kapott kvótáikat a közös piacon, a bevétel 15%-át be kell fizetniük a Nemzeti Klímavédelmi Hatóságnak tranzakciós díjként. Az Európai Bizottság tavaly júniusban már kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen a megfelelő szabályozás miatt, arra hivatkozva, hogy a kirótt díjak és adók ellentétesek az uniós joggal, és felkérte Magyarországot e költségek megszüntetésére.
Átállás a Bőséges Gazdaságra
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank korábbi elnöke nemrégiben a Fidesz politikai vereségét követően hangsúlyozta, hogy szükség van egy új gazdasági megközelítésre, amely a bőségre alapozva kívánja pénzügyileg függetlenné tenni a magyar családokat. Az üzenet célja, hogy irányt mutasson a jövőbeni gazdasági döntésekhez és a családok anyagi helyzetének javításához.
