Tárgyalások az uniós védelmi hitelről
Jelenleg is folynak a tárgyalások egy akár 5700 milliárd forintos uniós hitelről, amelyet a védelmi kiadásokra lehetne fordítani. Thomas Regnier, az Európai Bizottság szóvivője megerősítette, hogy jogállamisági feltételek nélkül, a SAFE program keretein belül halad a folyamat, ami egyszerűsíti a kormány dolgát, hiszen nem kell várniuk a korrupcióellenes jogszabályok módosítására.
A Bizottság csupán az előző kormány által benyújtott terv átnézésével és esetleges módosításaival foglalkozik, miközben azt vizsgálja, hogy a tervezett beszerzések és fejlesztések megfelelnek-e a jogszabályi kereteknek. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is hangsúlyozta, hogy ez a pénz megérdemelt a magyarok számára, és jelezte, hogy időben sikerült egyezségre jutni.
A védelmi prioritások mellett valószínűleg a Fidesz-kormány védelmi ipari érdekeltségeinek átruházása is hatással van a tárgyalásokra, hiszen a tavalyi év során a hazai védelmi ipar jelentős része a Fidesz-közeli 4iG cégcsoporthoz került. Az EU tavaly azzal a céllal döntött, hogy a tagországok számára összesen 150 milliárd euró értékű alacsony kamatozású hitelt biztosít, amelyet a védelmi képességek fejlesztésére fordíthatnak. Kezdetben a Fidesz-kormány ellenezte a programot, de végül 16,2 milliárd eurót allokáltak Magyarország számára.
Az Orbán-kormány azonban november végén egy ennél nagyobb, 17,4 milliárd euróra vonatkozó tervet nyújtott be, amely politikai vitákhoz vezetett. Így a kérdés, hogy a védelmi program részeként, a választások előtt Orbán Viktor kaphat-e 2,5 milliárd eurót, egyre bonyolultabbá vált. A kormány által kért összeg nagysága miatt a magyar kormány tervei kiemelten hosszú ideig álltak elbírálás alatt, míg más országok számára a terveket gyorsabban elfogadták.
A határidő május végén lejárt, így a magyar kormány mozgástere csökkent. A SAFE program célja, hogy a tagállamok közösen dolgozzanak ki beszerzéseket, így a magyar projekteket más országokkal együttműködve kell megszervezni. Lengyelország esetében is felmerült egy konfliktus, mert a kormány a saját iparára akarta korlátozni a keret egy jelentős részét, de a Bizottság nyomására más országokat is bevontak a beszerzésekbe.
Az EU tagállamok mellett Ukrajna, Norvégia és Kanada is számontartott társországként működhet együtt a SAFE hitel kapcsán, amelynek célja a kontinens védelmi iparának megerősítése. A Tisza-kormány számára viszont nem kötelező a teljes keretet felhasználni, ami hosszabb távon növelheti az adósságterheket. A kérdéses védelmi hitel kifizetésének végső döntéséhez az Európai Bizottság először az irányítási, ellenőrzési és közbeszerzési szabályokat fogja alaposan átvizsgálni.
