Budapest pénzügyi helyzete: A főváros súlyos adóssággal küzd
Budapest fővárosi önkormányzatának pénzügyi helyzete továbbra is kritikusan megterhelt: a város számláján 48 milliárd forintos mínusz figyelhető meg, és a haladékok gyorsan lejárnak. Július közepéig a fővárosnak 74,1 milliárd forintot kellene befizetnie az államkasszába, a terhek pedig egyre nőnek a költségvetési kötelezettségek miatt. A múlt heti határidő, amely a Területfejlesztési Alap 10,3 milliárdos befizetésére vonatkozott, elmaradt, mivel a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára értesítette az önkormányzatokat, hogy a befizetések megszabásához szükséges rendelet még nem készült el.
Korábban a Navracsics Tibor által javasolt új adóterv került a középpontba, amely az iparűzési adó növekedéséből származó bevételt célozta meg, azonban az önkormányzatoknak még nem volt módjuk a kifizetések teljesítésére. A Tisza-kormány törvénymódosítással rendelkezhet a kérdésről, s a helyettes államtitkár figyelmeztette az önkormányzatokat, hogy ne költsenek el olyan pénzt, amelyet még nem kaptak meg.
A Területfejlesztési Alap körüli problémák
Az Orbán-kormány első javaslata alapján a Területfejlesztési Alap befizetései kezdetben egy képleten alapultak, azonban a problémák miatt a kormány gyorsan módosítani kényszerült az elveken, az „adót” pedig politikai nyomás alá helyezve az új kormányra terhelték. A költségvetési törvény értelmében a szükséges rendeleteket már május végéig meg kellett volna alkotni, de ez sem az előző, sem az új pénzügyminiszter által nem történt meg.
Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója elmondta, hogy a fővárosnak az első negyedéves adatok alapján 10,3 milliárd forintot kellett volna befizetnie, amelyből 5 milliárd visszajárna novemberben. Azonban most, hogy a városnak már nincs elegendő forrása, a kormány döntései fenyegeti a főváros gazdasági stabilitását. A tervek szerint Budapest kerületeitől összesen 8 milliárd forintot vonnának el, de a kormányváltás utáni helyzet számos település számára nehezen kezelhető.
Folyamatos haladékok, de közeli határidők
Bár a fővárosi önkormányzatra már több mint egy haladékot is biztosítottak, a határidők közeledése aggasztó. Június 15-én a már említett 37,1 milliárdos szola-részletre kapott fizetési halasztás lejár, amit követően újabb határidők következnek.
- Július 12-én lejár a 2025. decemberi 7,5 milliárdos részlet befizetésére vonatkozó haladék.
- Július 15-én pedig már a szola idei harmadik 11,7 milliárd forintos részletének befizetése esedékes.
A Tisza-kormány első ülésén azt ígérte, hogy széleskörű egyeztetést folytatnak az önkormányzatokkal, azonban a felülvizsgálat nem adhat felmentést a kötelezettségek alól. Magyar Péter, a kormány tagja hangsúlyozta, hogy a szolidaritási hozzájárulást minden településnek be kell fizetnie, Budapestnek is.
A jövőbeli kilátások és kihívások
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere úgy nyilatkozott, hogy a városnak összesen közel 100 milliárd forintot kellene e címén befizetnie az idén, mivel a város sodródik a pénzügyi válság felé. Az önkormányzat költségvetése már most is mélyen negatív, a főváros 48 milliárdos hiánya rávilágít arra, hogy a tartalékok kimerültek: tavaly a város 350 napon keresztül volt kénytelen folyószámlahitelből működni, ami jelentős kamatkiadásokkal járt.
Jelenleg a fővárosnak el kell küldenie a kért adatokat a Pénzügyminisztériumnak, amely az állam egyesítése érdekében különböző számításokat végez. Azonban a főváros tervei, amelyek célja a költségek mérséklése, egyelőre nem kerültek bemutatásra a kormányzatnak, s az egyeztetések még el sem kezdődtek. Az inkasszó időkorlátja egyre csak közelít.
A Fővárosi Közgyűlés folytatja a munkáját, ahol a politikai kinyilatkoztatások mellett megpróbálják megvédeni a város érdekeit a döntéshozók előtt. Az Alkotmánybíróság döntései és a szolidaritási hozzájárulás körüli viták mind csak fokozzák a feszültséget a fővárosi költségvetés körül.
