Gulyás Gergely figyelmeztetése: A demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon
Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője, komoly alkotmányos válsághelyzetet hirdetett meg, amely szerinte a 17. Alkotmány-módosítással kezdődött. A politikus hangsúlyozta, hogy ez a lépés a demokrácia végét jelenti, és az önkényuralom kezdetét jelentheti Magyarországon. Gulyás kijelentette, hogy a helyzet különösen aggasztó, hiszen a március 12-i országgyűlési választásokat követően a Fidesz kormányzatának újabb kétharmados felhatalmazása révén lehetőség nyílt az Alaptörvény módosítására, amely lehetővé tette a köztársasági elnök jogszerű leváltását.
A Fidesz frakcióvezetője Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében figyelmeztetett arra, hogy a jövőben egyre korlátozottabbá válik a demokratikus politikai verseny, mivel a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz választható. Gulyás Gergely többször is hangsúlyozta, hogy a demokrácia megkérdőjelezése és a politikai ellenfelek eltávolítása már nem csupán a köztársasági elnököt vagy az Alkotmánybíróság tagjait érinti, hanem minden politikai szereplőre hatással lesz.
Az új Alaptörvény 17. módosítása, amely Magyar Péter miniszterelnök javaslatára került benyújtásra, Sulyok Tamás köztársasági elnök leváltását célozza. Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy ez a lépés a jogállamiság súlyos sérelmét vonja maga után, amely régi hagyományokra nyúlik vissza. Ritka és szokatlan, hogy egy politikai rendszer ennyire nyíltan próbálja meg eldobni a demokratikus intézményeket, hiszen eddig senki sem tett kísérletet a köztársasági elnök, az alkotmánybírák vagy az Alkotmánybíróság elnökének eltávolítására.
A politikai tájékozódás hiánya, valamint a pénzhiány arra kényszeríti az ellenzéket, hogy ne tudjon megfelelő kampányt folytatni, amely tovább fokozza a demokratikus válságot. Gulyás Gergely rávilágított, hogy a Fidesz már nemcsak a jogállamot sérti, hanem annak végéről beszél. Az elkövetkező időszakban a Fidesz frakció üléseket tart arról, hogy milyen válaszokat adhatnak az alkotmányos válsághelyzetre, amely nagymértékben megváltoztatja a magyar politikai tájat.
Magyarországon a helyzet kezd egyre inkább hasonlítani az 1956-os eseményekhez, amely a politikai üldöztetések és az ellenzék megfélemlítése folytatódásának jeleit mutatja. Gulyás Gergely állítja, hogy ami vele történt, az nem csupán egyéni ügy, hanem a teljes ellenzék bedarálásának is a része, amelynek következményei hosszú távon súlyosan befolyásolják a demokratikus berendezkedést.
