Mélyponton az infláció, az árrésstop kivezetését sürgetik a kereskedők
2026 júniusában a magyar infláció valószínűleg elérte idei mélypontját, ám a következő hónapokban várhatóan ismét emelkedés várható, amelyet az aszály és az árrésstop kivezetése okozhat – értékelték a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatait a szakértők. A közzétett információk szerint a fogyasztói árak átlagosan 1,7%-kal emelkedtek az előző évhez képest, míg májushoz viszonyítva stagnáltak.
Az élelmiszerek éves szinten mindössze 0,2%-os drágulást mutattak júniusban, és a vendéglátási szolgáltatások nélkül számított élelmiszerárak mérséklődtek. Különbségek mutatkoztak az egyes termékcsoportok között, hiszen számos alapvető élelmiszer ára csökkent. Például a húskonzerv ára 26,9%-kal, a vaj és vajkrém ára 12,9%-kal, a sertéshús ára 10,9%-kal, a sajt ára 9,1%-kal, míg a tej ára 7,7%-kal lett olcsóbb egy év alatt. Ezzel szemben a burgonya, a büféáru és az eszpresszókávé ára emelkedett.
A szolgáltatások ára viszont továbbra is az átlagos infláció felett emelkedett, júniusban 4%-kal hízott az előző évhez képest. Különösen gyorsan nőttek a költségek a teherszállítás, a színházak, a külföldi üdülések, a postai szolgáltatások, a járműjavítás és az egészségügyi szolgáltatások terén. A háztartási energia árának általános csökkenése figyelhető meg, mert összességében 2,3%-kal csökkent, és különösen a vezetékes gáz ára csökkent 7,5%-kal, míg az elektromos energia ára 2,3%-kal emelkedett. A tartós fogyasztási cikkek ára 1,9%-kal, az üzemanyagok ára 1,6%-kal emelkedett az előző év júniusához képest.
A havi összevetés alapján, azaz májushoz képest a fogyasztói árak stagnáltak. Az élelmiszerek ára 0,2%-kal csökkent, míg a szolgáltatások ára 0,3%-kal emelkedett. Nyári szezonhoz kapcsolódóan a belföldi üdülések ára 2,3%-kal nőtt, míg a külföldi üdüléseké 0,6%-kal emelkedett.
Piaci elemzők véleménye szerint az alacsony infláció éves mélypontot jelent, de nem biztos, hogy az árindex egész évben ezen a szinten marad. Kiss Péter, az Amundi Befektetési Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója hangsúlyozta, hogy az alacsony inflációnak köszönhetően az élelmiszerek és üzemanyagok terén tapasztalt kedvező trendek, valamint az erős forint mind hozzájárultak az alacsony éves inflációs szinthez. Kiss Péter jövendölése szerint a júniusi adat az idei inflációs mélypontot tükrözi, a hátralévő hónapokban viszont emelkedés várható, amely év végére 3,1%-ra emelheti a pénzromlás ütemét.
Kiss Péter hozzátette, hogy a kedvező inflációs trendek támogatják a Magyar Nemzeti Bank kamatcsökkentési ciklusát, erősíthetik az állampapírok iránti keresletet, de a további kamatvágások korlátozhatják a forint erősödésének lehetőségeit. A kiskereskedelmi forgalomban kapható (vendéglátás nélküli) élelmiszerek árindexe -2,4%-os értéken maradt, ami azt jelzi, hogy a jelenlegi árak átlagosan alacsonyabbak, mint egy évvel korábban. Ezt kommentálva az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) szerint a kedvező külpiaci trendek és az erős forint is támogatják az élelmiszerek árcsökkentését, még az energia árának, a növekvő fuvarköltségek és az aszállyal sújtott mezőgazdaság ellenére is.
Keresleti szempontból az inflációs nyomás szinte teljesen hiányzik, mivel a lakosság óvatosan várja a gazdasági növekedés beindulását. Az élelmiszer- és vegyes üzletek forgalma májusban csupán 3,2%-kal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, amely tovább tükrözi a munkahelyek elvesztésének és a kereslet csökkenésének hatását.
A szövetség hangsúlyozta, hogy kedvező feltételeket teremt az új kormány számára ahhoz, hogy gyorsan megvalósíthassa elképzeléseit, így könnyen kivezetheti az árrésstopot a piacról. Ezen véleményüket Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is támogatja, hangsúlyozva, hogy ha ez az EU-s joggal ellentétes, diszkriminatív és árfelhajtó hatású kiskereskedelmi különadó megszüntetésével párosul, akkor ezek a döntések jelentős pozitív hatással lesznek a teljes ellátási láncra.
A magyar gazdaságban továbbra is egy alacsony inflációs környezet figyelhető meg, és a hazai pénzromlás mértéke elmarad az eurózóna 2,8%-os inflációs átlagától. Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza, aki más elemzőkhöz hasonlóan 1,9%-os inflációs értéket várt júniusra, kiemelte, hogy a szolgáltatások áremelkedése ugyan továbbra is átlag felett van, de ott is csökkenő tendenciát mutat a júniusban. A júniusra vonatkozó éves drágulás üteme májusról 4,3%-ról 4%-ra mérséklődött, viszont figyelmeztetett arra, hogy a korábbi kormányzati megállapodások árfékező hatása kifut, és júliusban várhatóan ismét gyorsulni fog a szolgáltatások drágulása. A közgazdász azt is megjegyezte, hogy az idei infláció szempontjából az aszály a legnagyobb kockázati tényező, amely a gyenge termés révén ismét emelheti az élelmiszerárakat, és az árrésstop kivezetése is mérsékelt inflációs kockázatot hordozhat.
