Az orosz metrókocsik hibái köré szövődött abszurd per
A 3-as metró orosz gyártmányú szerelvényei nem először kerülnek a figyelem középpontjába, és nem méltatástól duzzadnak. A legutóbbi tárgyalási nap szomorú képet festett a Metrowagonmash és a BKV közötti kapcsolatról, amelyet mindvégig árnyékolt a technikai hibák özöne és a felelősség megállapításának kálváriája.
Mindkét oldalon kinyílt ajtók és a felelős kérdése
A történet egyik legbizarrabb mozzanata a 2017 márciusában leszállított új metrókocsik júniusi meghibásodása volt, amikor az ajtók mindkét oldalon spontán kinyíltak. Az orosz gyártó makacsul kitartott álláspontja mellett: a vezetők rontották el. A BKV azonban szisztematikus vizsgálatokra támaszkodva bizonyította, hogy a hibát nem emberi mulasztás, hanem rendszerhiba okozta. A „megoldást” végül egy orosz szakértő találta ki, aki extra reléket iktatott be, de az incidens felemlegetése még évek múlva is sarkalatos pont volt a perben.
A hibák soha véget nem érő áradata
A tárgyaláson felsorolt problémák hallatán nem csoda, ha az ember felkapja a fejét: gyorsan kopó gömbtányérok, repedező tartószerkezetek, masszív korrózió. Mintha csak egy régi tesztelés nélküli prototípus bukdácsolna az alagutakban, nem pedig egy korszerű metróflotta. A sorozathibák csak súlyosbították a helyzetet, és napról napra nehezítették az üzemeltetést. A BKV pedig egyre nagyobb összegeket követelt a Metrowagonmash-tól a kocsik forgalomból való kivonása miatt keletkezett kár okán.
A szakértői jelentések hiteltelensége
A per egyik kellemetlen csúcspontja az orosz cég által rendezett „Molinari-jelentés”, amely két évvel a meghibásodások után készült. A jelentés készítői még csak nem is látták a szerelvényeket, így annak hitelessége vitathatatlanul megkérdőjelezhető. Az efféle hozzáállás nem csak a BKV-t hozta nehéz helyzetbe, hanem az utazóközönséget is, hiszen egy olyan közlekedési vonalat érintett a vita, amelyet naponta félmillió ember használ.
A jótállási csapat és a „fakocka-problémák”
A Metrowagonmash egy jótállási csapatot is delegált Budapestre, ám e csapat hatékonysága a Covid-járvány és a belső szervezési hibák miatt hamar megkérdőjeleződött. Eközben újabb abszurdumok övezték a metrókocsik állapotát: a tolmácsnál lévő alkatrészraktár kulcsa, fakockák, amelyek ajtózárási problémákat okoztak, és drótokkal felkötött inverterek, hogy a kocsik ne álljanak le teljesen. Ezek mind egy újabb dimenzióval toldották meg az ügy abszurditását.
Az alkatrész-utánpótlás rémálma
A helyzetet csak tovább bonyolította, hogy az orosz gyártó monopóliumának hála, az alkatrészeket szinte lehetetlen volt beszerezni. A szankciókra hivatkozva megtagadott szállítások, lassú beszerzések tovább terhelték a BKV működését, amely emiatt nem egyszer kénytelen volt rögtönzött megoldásokkal áthidalni a problémákat. Mindez egyértelműen rávilágított arra, hogy milyen kiszolgáltatott helyzetbe került a magyar főváros az orosz beszállítóval szemben.
Politikai háttér és döntések
A Metrowagonmash-sal kötött szerződés már eleve vitatott körülmények között született, hiszen a 2013-as találkozókat követően az Orbán-kormány az új szerelvények beszerzését megtiltotta, így a meglévő kocsik „felújítása” maradt az egyetlen járható út. Csakhogy ez a felújítás valójában újragyártást jelentett, amely során az orosz fél azonnal szembesült a korábban is általuk gyártott kocsik gyengeségeivel.
A jogvita, amely évekig húzódhat
A peres eljárás során a Metrowagonmash továbbra is kategorikusan elutasítja a kártérítési igényeket, hol a hibák komolyságát, hol pedig a javítási idők indokoltságát vitatva. A BKV követelései közben 41 milliárd forintra duzzadtak, de a jogérvényesítés rendkívül vontatott. A jelenlegi állás szerint kétséges, hogy valaha is teljes mértékben felelősségre vonható lesz-e az orosz cég, vagy sikerül-e visszaszerezni az évek során elszenvedett óriási anyagi károkat.
Forrás: nepszava.hu/3279554_3-as-metro-per-bkv-metrowagonmash-orosz-metrokocsik-fovarosi-torvenyszek
