Fűszeres, édes, krémes kincs: a méz
Sokak számára a méhek összevissza repkedő, félelmet keltő rovarok, akikre csak a darázsok sztereotípiájaként tekintenek. Pedig a valóság sokkal árnyaltabb: e kis lények évmilliók óta szolgálják az emberiséget, és hoznak létre valami igazán különlegeset — a mézet. Jandácsik Attila bioméhész tapasztalatai szerint a klímaváltozás hatásai érzékelhetőek a méhészet világában is, miközben a méhek védelmet igényelnek a modern világban. “A mézet nem én készítem, csak elmérem tőlük” — fogalmazza meg a bonyolult viszonyt a méhész és a méhek kapcsolatáról.
A mézek sokszínűsége
A különböző mézfajták mindegyike egyedi ízvilággal bír. Az akácméz a magyarok kedvence, amely tradíció szerint különböző időkben gyűjthető. Azonban a természet folyamatait a klímaváltozás egyre inkább megváltoztatja, a virágzások időszaka és mértéke már nem a régi. A hárs-, selyemfű- és gyalogakác mézei sem maradnak el az akác mögött, mind különleges tápanyagokat szolgáltatnak, amelyek fontosak a méhek életében is.
Valóság a méz mögött
Érdekes, hogy a méz nem a virágporból készül, ahogyan sokan hiszik. A virágpor inkább alapvető táplálék, amelyre a méheknek szükségük van. Az ízletes hárs méz éppúgy van jelen, mint az aromás selyemfű méz, amely főként húsételek kísérőjeként népszerű. Ám a gyártásukra való lehetőség korlátozott, a termelés nehézségei, mint a csapadékigény, a talaj kimerülése és az időjárás szélsőségei mind hatással vannak a hozamra.
Élelmezési kérdések és piaci nézetek
Attila véleménye szerint a mézek közötti megkülönböztetés teljesen indokolatlan, hiszen a tápértékük nem függ a fogyasztók által preferált nevektől. A virágméz például jóval gazdagabb virágpollenben, ami csak erősíti ezt az értéket, mégis sokan alulértékelik. Az időjárás változékonysága miatt a méhek nehezen tudják elérni a kívánt mézhorizontot, ami további kihívások elé állítja a méhészeket.
A néma segítők szerepe
A méhek által beporzott növények körülbelül 87%-át köszönhetjük e kis rovaroknak. Az exportpiacok jelentős részét ők támogatják, hiszen a magyar termelők 80%-a az unió országainak ad el. A méhek világnapját május 20-án ünnepeljük, emlékeztetve minket a természet egyensúlyára és jövőbeli fenntarthatóságára.
Folyamatos figyelem és párbeszéd
Jandácsik bioméhész szakmai pályája több mint 20 éve tart. Napjainkban a vegyszerhasználat elkerülhetetlen, de igyekszik bio megoldásokat alkalmazni. A méhek védelmezése érdekében folyamatosan figyel a környezetre, igyekszik elkerülni a károsanyag-kibocsátó területeket. A permetezések elkerüléséhez együttműködés szükséges a mezőgazdasági termelőkkel, hogy a méhek munkáját illetve életfeltételeit ne veszélyeztessük.
A jövő a közös felelősségünk
A méhész életében elengedhetetlen, hogy a méhészek és a földművesek közötti párbeszéd folytatódjon. Attila tapasztalatai szerint egy kis odafigyelés sok gondot orvosolhat, és megnyithatja az utat a közös érdekek felé. Vegyük észre, hogy a méhek nem csupán a méztermelés szinonimái, hanem az életünk alapvető részét képezik. Ha egy közösség képes tiszteletben tartani e kis rovarok jogait, azzal nemcsak a jövőnket, hanem a Földünket is védjük.
Forrás: nepszava.hu/3280967_mez-meheszet-egeszseg-jandacsik-attila-korkep
