Az Alkotmánybíróság és a NER
Az Alkotmánybíróság (AB) működése már régóta kérdéseket vet fel, főként a kormányzati befolyás mértéke és az elfogulatlanság hiánya miatt. Az elmúlt több mint egy évtizedben szinte ritkaság számba ment, hogy a testület olyan döntést hozzon, amely valóban kimozdított volna egy kényelmes helyzetből a Nemzeti Együttműködés Rendszerét (NER). A helyzet mögött meghúzódó okok között található az AB tagjainak összetétele, valamint az alkotmánybírák hatásköreinek drámai leszűkítése. A hatóságok a közpénzeket érintő jogszabályokat sem bírálhatják, ami tovább csökkenti a testület megbecsülését.
A politikai játszmák előrejelzése
Amennyiben az ellenzék győzedelmeskedne a 2026-os választásokon, egy új helyzet kialakulása várható. A NER által kinevezett alkotmánybírák minden eszközt megragadnak, hogy megakadályozzák az új kormány működését. Orbán Viktor szavai szerint ők lesznek „a homok a gépezetben”, és valóban fennáll a veszélye annak, hogy a jövőbeni politikai átalakulásokban szerepet játszanak.
Polt Péter és az alkotmánybírói kinevezések
Polt Péter, aki a kormányoldal „örökös legfőbb ügyésze”, már bizonyította, hogy nem semleges közszolgaként, hanem a kormány érdekkörének szolgálatában végzi munkáját. Kinevezése alkotmánybíróvá és az AB elnöki pozíciójába való belépése nem csupán véletlen, hanem a politikai stratégia része. A Fidesz-KDNP célja, hogy az új kormányváltást követően is korlátozzák a jogállamiságot, ezzel is biztosítva a hatalmuk megőrzését.
Újabb nevek a testületben
A másik két új alkotmánybíró választása is kérdéseket vet fel. Hende Csaba régóta megbízható Orbán-hírvivő volt, míg Kozma Ákos eddigi ombudsmani tevékenysége csak megerősíti a kormányzati érdekkörhöz kapcsolódó hajlamait. A helyzet azért is aggasztó, mert ilyen emberek vezérlik majd a jogi kereteket, miközben az alapvető jogok védelmét a Fidesz-kormány elérte: minimálisra szorította.
A jövő árnyai
Nagy Gábor Bálint, aki az új legfőbb ügyész, a legújabb szereplő a politikai játszmák között. Míg Polt Péter kormánypárti lojalitása nyilvánvaló, Nagy Gábor esetében a kérdések megmaradnak. Ő nem tartozik a klasszikus pártkatonák közé, ami felveti annak a lehetőségét, hogy egy pragmatikusabb megközelítéssel próbálja kezelni a jogi kérdéseket, ellentétben az elődeihez képest.
A hatalom megszilárdítása
A változások tehát egyértelműen a választási időszakon túli hatalom megtartását célozzák meg, azaz a cselekvési kereteket a jövőben is a Fidesz-KDNP érdekeinek megfelelően alakítják. A rendszer immár szilárd, a bot a küllők között pedig már régóta a helyén van.
Forrás: nepszava.hu/3283329_bot-a-kullok-kozott
