Paródia a Frankfurti Könyvvásáron
A frankfurti könyvvásár magyar standjánál a várakozásokkal ellentétben nem a fenséges ünneplés, hanem a spórolós A4-es lapok és néhány könyv jelentette a látványt. Demeter Szilárd, a szakszókimondás kiválósága, a „diktatúra” szavakat használva próbálja megmagyarázni ezt a furcsa helyzetet. Valóban, elmondása szerint nem kérdőjelezik meg a szakmai felelősségeket, csak hagyják, hogy a dolgok maguktól történjenek. Mégis, a klasszikus irodalmi örökség és annak méltó ünneplése hiányzik.
A kettészakítottság árnyéka
Demeter szavaival azért érdemes foglalkozni, mert a szándékos szakmai felelősségteljes eljárás az egész NER-re vonatkozóan nem érvényes. Míg Krasznahorkai és Kertész Imre öröksége valószínűleg nem illik a jelenlegi hatalom ízlésébe, Rákay Philip és Takaró Mihály viszont megtartja a helyét. A magyar kultúra megítélése, úgy tűnik, az idegenkedés és a fenntartások körül forog, így a gratulációk mögött nehezen található igazi elégedettség.
A szakmaiság árnyékában
A Petőfi Irodalmi Ügynökség dolgozói valószínűleg érzik ezt a disszonanciát, hiszen a szakmai érzékenység mellett ott az óvatosság is, mely egy furcsa végkifejlethez vezetett: ünneplés és csendes elfojtás keveréke. A helyzet abszurditása azonban joggal vált ki felháborodást; hiszen a magyar irodalmi Nobel-díj elnyerése nem mindennapi esemény.
A belső nyomor tükre
A4-es lapok és könyvek mentségére elmondható, hogy ezek nem csupán a saját nyomorunkat mutatják. Felfelé mutatnak a társadalmi széthúzásról és a mélyen gyökerező feszültségekről, amelyek megnehezítik a valódi ünneplést. De vajon létezik-e olyan író, akire mindenki egyaránt büszke lehetne? Az a kérdés, ami nem marad megválaszolatlanul, ugyanis ez az A4-es lap a szellemi elsivárosodás és az ünneplés hiányának szimbóluma.
Remény a nehéz időkben
Olvasóként talán mégis van okunk az örömre, hiszen a nehéz pillanatok a legarkannább irodalmi remekművek szülőhelyévé válhatnak. Ideális esetben a politikai stabilitás idején az írók kevesebb inspirációt találhatnak, azonban a mostani megszorítások és sokszínűség valóban tehetséges alkotók garmadáját szülheti, akik képesek lehetnek tükrözni és feldolgozni a társadalmi feszültségeket.
Az önbecsülés felszabadító hatása
A végső soron a valódi öröm megszerzése nem csupán a művészi teljesítmények elismeréséről szól, hanem az önbecsülés megújításáról is. Aki már tapasztalta az igazi ünneplés érzését, tudja, hogy az nem fér el egy A4-es lapon. Ahogy Krasznahorkai öröksége is gazdagabb, úgy nekünk is meg kell találni az utunkat a valódi, mélyen gyökerező öröm felfedezéséhez.
Forrás: nepszava.hu/3298572_parodia
