Csökkenő bérszakadék Magyarországon, de a helyzet továbbra is aggasztó
2023–24-es időszakban Magyarországon kilenctized százalékponttal csökkent a női és férfi átlagos bruttó órabér közötti különbség, így 2024-re 16,9 százalékra mérséklődött. Bár ez bizonyos szempontból kedvező hír, fontos kiemelni, hogy az Európai Unió átlagos bérszakadéka is pontosan ennyivel javult, így a magyar helyzet semmit sem változott az unióval való összehasonlításban. Az Eurostat legfrissebb adatai szerint Magyarország a negyedik legrosszabb helyen áll az EU tagállamai között.
Nem jött el a változás ideje
Ha csak a nyers adatokat nézzük, a 2023-as 17,8 százalékos bérszakadék csökkenése valóban örömteli lehetne. Azonban amikor az adatokat az európai átlaghoz viszonyítjuk, a helyzet jelentősen romlik. Az EU-s átlag a vizsgált időszakban 12-ről 11,1 százalékra csökkent, ami szintén 0,9 százalékpontos javulást jelent. Tehát 2023-ban és 2024-ben a magyar férfiak és nők közötti bérszakadék 5,8 százalékpontos különbséggel maradt el az európai átlagtól, ami azt jelenti, hogy a férfiak továbbra is ígérhetően többet keresnek, mint a nők.
Magyarországi helyezés az EU-ban
Önmagában már az a tény is aggasztó, hogy Magyarország helyezése az uniós bérszakadék listán nem változott. 2024-ben a legrosszabb helyezést Észtország (18,8%), Csehország (18,5%) és Ausztria (17,6%) mutatta. Magyarország 16,9 százalékos értéke továbbra is a negyedik legrosszabbnak számít az EU-ban, jelezve, hogy a magyar munkaerőpiac a férfiak és nők bérezésében továbbra is jelentős eltéréseket mutat.
Sokkoló ágazati különbségek
A bérkülönbségek országon belül is változóak; például a pénzügyi és biztosítási ágazat területén a nők és férfiak közötti bérszakadék 2024-re 40,3 százalékra nőtt. Ez nem csupán különösen drámai szám, hanem az éves adatok között is a legmagasabb, figyelembe véve, hogy ez a szektor általában a magasabb keresetekkel rendelkező ágazatok közé tartozik. Az Eurostat által közzétett adatok azt is jelzik, hogy a bérszakadék nem csupán az egyéni munkaköröket hasonlítja össze, hanem az átlagos bruttó órabéreket, így figyelmen kívül hagyja az azonos tapasztalattal rendelkező, hasonló pozícióban dolgozó munkavállalók közötti differenciát.
A bértranszparencia kérdése
Az EU már régóta dolgozik a bértranszparencia erősítésén, amelynek célja, hogy világosabban láthatóvá váljanak a bérek, valamint könnyebbé váljon az indokolatlan különbségek észlelése. A bértranszparencia szabályainak hazai bevezetése azonban csúszik, amely már most is érezhető a munkaerőpiacon: az álláshirdetések bérinformációkat tartalmazó arányának csökkenése megfigyelhető, 25-27 százalékról 22-23 százalékra. Ekkora eltérés nem támogatja a szükséges felzárkózást a magyar piacon, és aggasztó jele annak, hogy a bérdifferentia felszámolására tett erőfeszítések nem elégségesek.
