Az oktatási szegregáció újabb arca: egyházi iskolák szerepe
Magyarországon egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a felsőbb hatóságok és az oktatási rendszer nem csupán a roma tanulók integrációját nem támogatja, hanem aktívan hozzájárul a szegregáció fokozódásához. A legújabb ombudsmani jelentés drámai mértékben rávilágít arra, hogy az egyházi fenntartású iskolák nem csupán nem segítik el a helyzet javítását, hanem éppen ellenkezőleg, a helyzet súlyosbító tényezőivé váltak.
Hajdú-Bihar megye református iskoláiban a felvételi feltételek – vallási, értékrendi és teljesítményalapú szűrők – formálisan mindenki számára nyitva állnak, de a gyakorlatban éppen a hátrányos helyzetű és roma gyermekek szűrését szolgálják. Az ilyen intézmények hihetetlenül megnehezítik a roma családok számára a bejutást, mivel számos nehezen teljesíthető követelményt támasztanak, legyen szó akár hit- és vallásgyakorlásról, akár egyéb, személyre szabott feltételekről.
Párhuzamos intézmények hatása és a szegregáció fokozódása
A jelentés alapján látható, hogy a nem roma gyermekek folyamatosan elhagyják az állami intézményeket, így az iskolák tanulói közösségei gyorsan roma és hátrányos helyzetű gyermekekből állnak, ami egy újabb lépés a szegregáció irányába. A nyílt kirekesztésre alkalmas kritériumok hiánya nem változtat azon a tényen, hogy az iskolák szervezési gyakorlatuk révén sikeresen távol tartják a roma diákokat, amivel a fenntartó egyházak is tisztában vannak.
Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelméért felelős biztoshelyettes arra figyelmeztetett, hogy a szegregáció nemcsak oktatási, hanem mély társadalmi problémákat is generál. A roma szülők által tapasztalt sérelmek – mint a bántalmazó bánásmód vagy a hátrányos oktatási környezet – folyamatosan új panaszokat generálnak az ombudsmani hivatal felé.
Az oktatási rendszer működésének jogi keretei
A jelentés rávilágít arra is, hogy a jogszabályok teremtik meg a keretet az oktatási szegregáció fokozódásához. Az egyházi iskoláknak a felvételi körzetük igencsak széles, így könnyen válogathatnak a jelentkezők között. Ezzel szemben az állami iskoláknak minden körzetes tanulót kötelezően fel kell venniük, amit az egyházi intézmények nem tartanak be. A törvény ez utóbbiakat megvédi a kötelező felvételi kötelezettség alól, így lehetőségük van kiszorítani a hátrányos helyzetű gyermekeket az oktatási rendszerből.
Durva adatok a roma gyermekek arányáról az iskolákban
A jelentés folytatja az oktatási egyenlőtlenségek bemutatását, amelyek reszketeg kihívásokkal néznek szembe. Például az állami iskolákban a hátrányos helyzetű gyermekek aránya akár 71% is lehet, míg a szegregált egyházi intézményekben ez 0%-ra csökken. A különbségek egész országban széles spektrumot mutatnak, a katolikus és református iskolák pedig élen járnak a roma gyermekek elutasításában.
Társadalmi összefüggések és jövőbeli kilátások
Kamarás István oktatáskutató hangsúlyozta, hogy a mélyszegénységben élő tanulók már mindenféle iskolában, állami vagy egyházi intézményben is folyamatos hátrányos megkülönböztetéssel találkoznak. Az önkormányzatok, hogy megmentsék az államosítástól iskoláikat, az egyházi fenntartás alá helyezték őket, de ennek a stratégiának hosszú távon kedvezőtlen következményei vannak.
Az egyházi iskolák helyzete megkérdőjelezhető, és bár néhány intézmény kiemelkedő munkát végez a hátrányos helyzetű gyerekek támogatásában, a szegregáció elkerülhetetlenül jelen van a rendszerben. Az egyházi vezetők egy része már felismerte ezt a súlyos problémát, és próbál tenni a helyzet javításáért.
Összegzés
Összességében a jelentés rávilágít, hogy az oktatásban a szegregáció problémája nem egyszerűen egyes intézmények hibája, hanem a rendszer szintjén kell keresni a megoldásokat. Az iskolai szegregáció ellen küzdő intézkedések befogadása, a pedagógusok megfelelő felkészítése és a mélyszegénységben élő gyermekek támogatása elengedhetetlen a jövőnk szempontjából.
Forrás: nepszava.hu/3300464_romak-egyhazi-iskolak-ombudsmani-jelentes-szegregacio-magyarorszag
