A szövetkezetiség kihasználatlan lehetőségei a baloldal számára
Ha a baloldal képviselői időnként próbálnak egy antikapitalista jövőt vázolni, gyakran visszatérnek a létező szövetkezetekhez mint inspirációs forráshoz. A szövetkezeti rendszer kollektív tulajdonformákként és demokratikus döntéshozatali eljárásokkal működő modelleként tisztelhető, azonban a valóság nem igazolja, hogy ezek valódi alternatívát nyújtanak a kapitalista piacgazdasággal szemben. Vajon nem vesszük elég komolyan a bennük rejlő potenciált? Erre a kérdésre kerestük a választ Feitl István történészen, aki a szövetkezetek történetével és működésével kapcsolatos friss kutatásokat osztott meg a Mérce oldalán.
A szövetkezetek sokszínűsége
Az általános kép arra utal, hogy a szövetkezetek homogének, holott valójában rendkívül változatosak. A XIX. században számos szövetkezet alakult ki különböző szektorokban: az iparban, mezőgazdaságban, kereskedelemben és pénzügyekben. Később megjelentek a lakásépítő, biztosítási és turisztikai szövetkezetek is, mint például az 1969-ben alapított COOPTOURIST. A mai legjellemzőbb szövetkezeti formák a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, de emellett jelentős szerepet játszanak a fogyasztási szövetkezetek a kiskereskedelemben és vendéglátóiparban.
A lakásépítő szövetkezetek szerepe
A lakásépítő szövetkezetek működése sokat megőrzött az eszme eredeti céljaiból. A tagok közvetlen döntési joggal rendelkeztek a kivitelezési tervekről, s tetteiken keresztül végigkísérhették az építkezéseket is. Az önkormányzás gondolata vált dominánssá a ’60-as években, amikor a kormány megbízta a Szövetkezetek Országos Szövetségét (SZÖVOSZ) a lakásszövetkezetek képviseletével. Ekkor került nagyobb hangsúly a közösségi építkezésekre, amelyekhez állami támogatást is nyújtottak. A 80-as években az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága összefoglalta a lakásszövetkezés normáit a „Várnai Charta” keretein belül, és emlékezetes, hogy a lakásszövetkezetek 1980 folyamán 188 ezer lakást kezeltek az országban.
A fogyasztási szövetkezetek mechanizmusa
A fogyasztási szövetkezetek célja, hogy kedvező vásárlási feltételeket biztosítsanak tagjaik számára, éppen úgy, ahogyan a 1905-ben alapított Általános Fogyasztási Szövetkezet is tette, amely hamar népszerűvé vált. A részesedés és a nyereség visszajuttatása a tagoknak, vagy közösen elfogadott célok megvalósítása jellemzi őket. A gazdasági válság, mint a ’29-es, ugyanakkor súlyosan érintette a működésüket, mára pedig az ilyen formációk már a nagy kereskedelmi láncok részeivé váltak.
A politikai környezet hatása a szövetkezetekre
Feitl István szerint a szocialista időszakban a szövetkezetek és elődeik közötti kapcsolatok sokkal inkább formálisak voltak, a valódi döntéshozatali jogokat jelentősen megszorították. A hatvanas évek reformjai valamennyi szövetkezetnek önállóságot adtak, azonban a nem megfelelő belső demokrácia és a nagy létszámú szövetkezetek kialakulása nem segítette a helyzetet. A szövetkezetiség most is komoly reményeket táplál a baloldali mozgalmak számára, azonban a tényleges alternatív termelési módot még nem sikerült kiépíteni. A szövetkezetek a tőkés rendszerbe való integrálódás révén némileg elveszítették eredeti célkitűzéseiket, de mindmáig számos kisvállalkozás számára kívánatos megélhetési formát kínálnak.
A szövetkezetek és a modern gazdaság
A szövetkezetek hatékony működésének gazdasági háttere tehát alapvetően a kisemberek igényeinek, hitelezési rendszerének szolgálatában áll. A rendszerváltást követően a szövetkezetek többsége átalakult, az új törvények viszont nem segítették a stabil fejlődést. A kisgazdák földéhsége és a szövetkezeti szektor leépítése jellemezte az átmeneti időszakot, amely a neoliberalizmus kedvezményes helyzetét biztosította.
A baloldal és a jövő
Jelenleg a szövetkezetek ma is aktívan működnek, és bár vannak ernyőszervezeteik, mint az Országos Szövetkezeti Tanács, a baloldali politikai tábor érdektelensége megnehezíti a mozgalom előrehaladását. Míg a szociális szövetkezetek időszaka 2006 óta egyre szélesebb alapokra támaszkodik, az uniós támogatások mellett a valódi függetlenség megteremtése és a pozitív kezdeményezések számának növelése kiemelt kérdés. A fiatalok körében végzett próbálkozások, amelyek az önálló szövetkezetek létrehozását célozzák, a jövő reményeit idézik.
Forrás: nepszava.hu/3300571_a-szovetkezetiseg-maig-kiaknazatlan-esely-a-baloldalnak
