Orbán Viktor és az Ukrajna támogatására szánt közös uniós hitel
A legfrissebb brüsszeli csúcstalálkozón az Európai Unió tagállamai megállapodtak, hogy Ukrajna számára közös hitelt biztosítanak a befagyasztott orosz állami vagyonok helyett. Ám Magyarország, Szlovákia és Csehország kimarad a 90 milliárd eurós hitelfelvételből, ami a budapesti kormány számára súlyos következményekkel járhat.
Orbán Viktor nem gátolta a döntést, de nem támogatta azt a brüsszeli ülés során. A tárgyalások éjszakába nyúlóan zajlottak, és a belga kormány számos kockázatot említett a befagyasztott orosz állami vagyonnal kapcsolatos megoldások kapcsán. Az unióban összesen körülbelül 210 milliárd dollárnyi orosz vagyon található, amelynek jelentős része a belgiumi Euroclear cégnél van.
Az Európai Bizottság és különféle országok vezetői, köztük a német kancellár, Friedrich Merz, határozottan támogatták a jóvátételi kölcsönt, miközben a skandináv országok is fontos szerepet játszottak a döntéshozatalban. Ezzel szemben Magyarország, Szlovákia és Csehország szkeptikus volt a közös hitel megvalósíthatóságát illetően, amely a költségvetési kiadások fedezésére irányult.
Orbán Viktor már a csúcs előtt megpróbálta eltántorítani a résztvevőket a jóvátételi kölcsöntől, ám a találkozó során a döntéshozók végül megerősítették a hitelből való kimaradásukat. Az ülés titkos szobákban, telefonok nélkül zajlott, így a részletek megértése nehézkes volt. Az Európai Tanács ülésein általában politikai nyilatkozatokat fogadnak el, amelyeket van, hogy egyhangúan szavaznak meg. Azonban Orbán eddig nem követett normát, amikor Ukrajnát érintő döntésekből többször is kimaradt.
Orbán Balázs, a magyar miniszterelnök politikai igazgatója, a közösségi médiában bejelentette, hogy a magyar, szlovák és cseh miniszterelnökök a közös hitel felhasználásának lehetőségeit tárgyalták, de a helyzet gyorsan változott. A francia és olasz ellenállás erősödött, ami megnehezítette az orosz vagyonok felhasználásának lehetőségét.
Eközben a megoldás szerint az EU a következő két évre részletekben 90 milliárd eurónyi támogatást nyújt Kijevnek a költségvetési és védelmi kiadások fedezésére. A bizottság e folyamat során győzelemként értékelte a megállapodást. Ugyanakkor a három közép-európai állam engedélyezni fogja az uniós költségvetés módosítását, hogy az unió kívüli országok is részesülhessenek hitelben, ám a kölcsön felvétele már nem az ő feladatuk lesz.
A fennmaradó huszonnégy ország, beleértve a szoros együttműködést, várhatóan visszafizeti a kölcsönt, kivéve, ha Oroszország kártérítést fizesse egy lehetséges békekötés után. Orbán, humorosan utalva az ülés dinamikájára, megjegyezte, hogy jogilag megtehetné a vétózást, de nem akarta, hogy más országok pénzügyi érdekeltsége miatt hátrányba kerüljön. Képviselője azt is jelezte, hogy a jövő generációi fizethetik meg ezt a Ukrajnának nyújtott támogatást.
Gazdasági szempontból Magyarországnak 400 milliárd forintot kellett volna állnia a közös hitelből, ami megfelelne a jövő évi uniós fejlesztési pénzek elvesztésének mértékével. Az Orbán-kormány folyamatosan kudarcot vallott a Bizottság által elvárt korrupcióellenes intézkedések végrehajtásában, így a támogatás véglegesen elveszíthető a bővítési feltételek miatt.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos Orbán Viktor megjegyzései is azt mutatják, hogy a helyzet egyre zavarosabb. A miniszterelnök nem tudja pontosan, hogy ki támadott meg kit, ami a politikai diskurzusban azt a zavart okozza, amely tovább nehezíti Magyarország pozícióját az unióban.
Forrás: nepszava.hu/3305753_ukrajna-tamogatas-europai-unio-kozos-hitel-400-milliard-forint-orban-kormany
