Az Alkotmánybíróság döntése és a Fidesz beadványai
2026. április 21-én az Alkotmánybíróság épülete az I. kerületi Donáti utcában működésével és döntéseivel hű maradt eddigi gyakorlatához, ami nem okozott meglepetést. A testület elutasította a Fidesz beadványait, és ezzel nyilvánvalóvá tette, hogy a passzivizmus jellemzi a politikai döntéshozatalt. Szentpéteri Nagy Richard kijelentette, hogy az Alkotmánybíróság működése nemcsak a jogi kereteket tartja fenn, hanem azt is jelzi, hogy a Fidesz által megkísérelt beavatkozás nem talált fogadtatásra.
Majtényi László alkotmányjogász szerint az alkotmánybírók képesek lettek volna a szükséges döntések meghozatalára, de úgy tűnik, jobbnak látták visszautasítani a felelősséget. Az Alkotmánybíróság legutóbbi döntései közé tartozott, hogy a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekva) ügye kapcsán a Fidesz kezdeményezése érdemi vizsgálat nélkül maradt, ahogyan a Sulyok Tamás köztársasági elnöki megbízatásának törvényi szabályozásáról döntő ügyben sem hoztak határozatot.
A Fidesz által benyújtott keresetek elutasítása
Hétfőn újabb fideszes beadványokat utasított el az Alkotmánybíróság, amelyekkel a politikai döntések ellen kívántak fellépni. Olyan tartalmakat kértek számon, amelyek az Alaptörvény mandátumkorlátozásáról és az alkotmánybírák korhatáráról szóltak. A testület kijelentette, hogy ezen beadványok formai problémákkal küzdenek, ezért döntését ezek tekintetében nem vizsgálhatja.
Baka András immáron elfoglalhatja a köztársasági elnöki széket, mivel az Alkotmánybíróság döntései megerősítették az eddigi politikai rendszert. Szentpéteri Nagy Richard jogász megjegyezte, hogy a testület döntései megfelelnek a papírformának, azonban a hosszadalmas eljárás kérdéseket vet fel a testúleten belüli vitákkal kapcsolatban.
A belső viták és az Alkotmánybíróság szerepe
Az Alkotmánybíróság döntései arra is rávilágítanak, hogy a döntéshozatal során a bírák között komoly megosztottság van. Majtényi László rámutatott, hogy az alkotmánybírók nem egységesen fogalmazták meg a határozatokat, így azok különféle véleményeket tükröznek. Visszautalt arra az időszakra, amikor Sólyom László elnöksége alatt az Alkotmánybíróság tartózkodott az alkotmány szövegi elemzésétől, és megjegyezte, hogy a Fidesz 2013-ban kifejezetten megtiltotta ezt a lehetőséget.
Sulyok Tamás leváltásának ügye kapcsán Majtényi kifejtette, hogy a döntés indoklás nélküli személyi döntésnek bizonyulhat, de eljárási szempontból vitatható. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint a kérdés nem a hatáskörük alá tartozik.
A közelgő alkotmányos kihívások
A Fidesz politikája és az Alkotmánybíróság határozatai komoly kérdéseket vetnek fel a jövőre nézve. Az újonnan megválasztott alkotmánybíró, Sonnevend Pál a megváltozhatatlan klauzulák alkalmazásának lehetőségét vette elő, jelezve, hogy az alkotmánymódosítások felülvizsgálata időszerű lehet. Majtényi László ezt a folyamatot különösen súlyos vétkekkel jellemezte, például a Fidesz korábbi alkotmányellenes intézkedéseire utalva.
Zárásként hangsúlyozta, hogy az Alkotmánybíróság hű maradt önmagához, passzivista döntéseket hozott, ami újabb kihívások elé állítja a jövőt.
A Fidesz e döntések fényében arra figyelmeztet, hogy az Alkotmánybíróság ma hozott határozataival az önkény felé vezető irányvonalat erősíti, amely társadalmi és jogi következményekkel járhat.
