Botrány a parkolási pénzek körül – Budapest működésképtelenségének gyökerei
A Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának első érdemi ülése után kitört botrány rávilágít arra, hogy a rendszerváltás idején hozott döntések milyen mélyreható problémákat okoztak Budapest működésében. A látszat ellenére a vita nem csupán a parkolási díjak beszedéséről és elköltéséről szól, hanem arról a döntésről, amely egyenlő jogosítványokat adott a 23 kerületnek és a fővárosi önkormányzatnak.
Budapest akkor működött jól, amikor a főváros választott testületei és kinevezett tisztségviselői egységben kezelték a közlekedést, a közműveket, a tanügyet, a szociálpolitikát és az egészségügyet. A jelenlegi, a második világháború előttinél nagyobb város is elboldogulna a teljes agglomeráció 81 településének és 2,6 millió lakosának ügyeivel, ha a hatalom és a pénz nem a 23 kerület kezében összpontosulna.
A kerületi vezetők három évtizede önálló városállamként tekintenek résztelepüléseikre, legyen az olyan kicsi, mint Erzsébetváros, vagy olyan népes, mint Újbuda. A rendszer végtelen feleslegessége különösen szembetűnő, mióta a kórházak és iskolák állami kézbe kerültek. Nehéz megérteni, miért kell minden kerületnek külön csendrendelet, szociális intézményrendszer, köztisztasági géppark vagy parkolási társaság.
Ezt az értelmetlen rendszert a pártok közötti, rendszereken átívelő konszenzus tartja életben évtizedek óta. A kerületek jórészt a klientúra életben tartására valók: kifutópályák, parkolóhelyek, mellékjövedelmek folyósítói, ahol a pártok be tudnak fészkelni és pénzt fehéríteni.
A mostani földindulás hátterében az áll, hogy jelenleg kegyelmi állapot van Budapesten, amire 36 éve nem volt példa. A hagyományos pártrendszer összecsuklott, az Országgyűlést uraló egypárt csak a fővárosban van jelen, a kerületekben a Tiszának nincsenek érdekeltségei és kitartottjai. Ha valamikor, hát most lehet tenni valamit Budapest városegyesítéséért.
Nagy tétje van annak, hogy a főváros jól és költséghatékonyan tudja-e megszervezni az egységes parkolási rendszert, és látványos fejlődést mutat-e a kormány és Budapest közös vállalkozásában működő BKK. Ha igen, senki sem fogja vitatni, ha a törvényhozás a kerületek további gyengítése, feladataik visszanyesése mellett dönt, és számos kérdésben visszaadja a döntés jogát a fővárosnak.
Így lenne igazán értelme a könnyű kézzel felskiccelt FKT névnek. A névadó, a Fővárosi Közmunkák Tanácsa egy erős kormány és az erős Budapest szövetségén alapult.
