A nyugdíjminimum emelését üdvözlik, de további lépéseket sürgetnek a szakértők
Elfogadhatatlan egy társadalomban, hogy emberek mélyszegénységben élnek, ráadásul Magyarországon olyanok vannak ebben a helyzetben, akik végigdolgozták az életüket – mondta Katona Tamás egykori pénzügyi államtitkár, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi vezetője. A szakember szerint a kormány most példát mutatott abban, hogy ezen változtatni kell, és ehhez szükség van a társadalmi szolidaritásra.
Katona Tamást azzal összefüggésben nyilatkozott, hogy az idősek világnapján Kármán András pénzügyminiszter bejelentette: a 2008 óta változatlanul 28 500 forintos nyugdíjminimum 2027-től 120 ezer forintra emelkedik, illetve sávosan változik. A volt államtitkár szerint ez a korrekció volt a legsürgetőbb, a mértékkel és a módszerrel is egyetért, hiszen szükség van arra is, hogy az ellátások ezután ne torlódjanak a 120 ezer forintos sávban. Megjegyezte ugyanakkor: a normaszöveg ismerete után lehet majd egyértelmű véleményt mondani, és további lépésekre is szükség lesz. Az irány azonban üdvözlendő – tette hozzá.
Kritikusabban fogalmazott az Életet az Éveknek Országos Szövetsége elnöke. Hegyesiné Orsós Éva, a csaknem 800 klubot és több mint 35 ezer szépkorút képviselő szervezet elnöke azt mondta, az elmúlt években a nyugdíjasszervezetek többször tették szóvá az alacsony járadékok problémáját, tehát azok emelése alapvetően pozitív változás. De arról például fogalma sincs, miként kezeli majd a kormány annak az idősnek az ellátását, akinek a résznyugdíja itthon ugyan kevés, de a külföldi munkája után járó és más országból utalt járandósága magas. Rendkívül fontos lenne, hogy megkezdődjön az egyeztetés például a jelenleg inflációkövető nyugdíjemelés módjáról – tette hozzá. Úgy fogalmazott: a nyugdíjasszervezetekkel nem történt egyeztetés, pedig nagyon várják, hogy a szaktárca végre együttműködést kezdeményezzen és alakítson ki.
A nyugdíjminimum emelése mellett Kármán András pénzügyminiszter bejelentette, hogy sávosan emelkednek azok a nyugdíjak, amelyek ugyan magasabbak, mint a mostani nyugdíjminimum, de még így is rendkívül alacsonyak. Eszerint akinek a nyugdíja a januári emelés után sem érné el a 108 ezer forintot, annak azt 120 ezer forintra emelik. 108 és 125 ezer forint között 12 ezer forint az emelés, 125 és 130 ezer forint között 10 ezer, 130 és 135 ezer forint között 8 ezer, 135 és 140 ezer forint között 6 ezer, illetve 140 és 146 ezer forint között mindenkinek 146 ezer forintra emeli a kormány az ellátását.
A megváltozott munkaképességű emberek ellátásai – a rokkantsági és a rehabilitációs ellátás – pedig 10 százalékkal emelkednek januárban, de azoknak a 65 év felettieknek, akik ebben az ellátásban részesülnek, nem lehet alacsonyabb a havonta nekik eljuttatott összeg, mint a nyugdíjminimum, vagyis 120 ezer forint.
Azoknak a helyzetén, akik 15 és 19 év közötti szolgálati idő után öregségi résznyugdíjat, illetve méltányosságból megállapított kivételes nyugdíjat kapnak, a megduplázott időskorúak járadéka segít. Itt kétszeresére emelkednek az ellátási összeghatárok, a 75 év feletti egyedülállóknál például 58 990 forintról 118 000 forintra, a házastársával, élettársával együtt lakók esetén az összeghatárok 37 165 forintról 75 000 forintra, a 75 éven aluli egyedülállók esetén 43 700 forintról 88 000 forintra emelkednek az összeghatárok. Ezek mellett emelkedik az árvaellátási minimum is, 50 ezer forintról 60 ezer forintra.
Kármán András közölte: a nyugdíjemelés összesen több mint 700 ezer magyar embert érint. 455 ezer olyan nyugdíjas van, aki a nyugellátások és a kapcsolódó juttatások emeléséből részesül, 238 ezren vannak olyanok, akikre a megváltozott munkaképességű személyek ellátásainak emelése vonatkozik, és 8500-an azok, akiknek jár az időskorúak járadékának emelése. Mindez 123 milliárd forintos kiadást jelent a jövő évi költségvetésben.
