EGYSÉG, MINT TÚLÉLÉSI FELTÉTEL: A MAGYAROK JÖVŐJE A GLOBÁLIS POLIKRÍZIS IDEJÉN
A közös emberi jellemzők, mint a vágy a boldogulásra és a biztonságra, erősebbek, mint a közöttünk lévő különbségek. A megosztottság rövid távon hatalmat ad, de hosszú távon a társadalmak összeomlásához és háborúkhoz vezethet. Magyarország történelme tükrében világosan látszik, hogy a közösségi tudat erősebb lehet a megosztottságnál, különösen nehéz időkben. A közeledő válságok nem ideológiákat, hanem az emberi együttműködést kényszerítik próbára, így az egységes Európa és a hazai összetartozás kulcsfontosságúvá válik.
A venezuelai elnök, Nicolás Maduro elrablása az amerikai különleges egységek által aggasztó jelként szolgál. A nemzetközi jog, a NATO, és az amerikai kontinens stabilitása most veszélyben van. A geopolitikai feszültségekkel teli környezetben, a világ újrafelosztása felé haladunk, amely a legkülönbözőbb politikai rendszereket fenyegetheti.
A POLIKRÍZIS KIHÍVÁSAI
A világunkban már most is rengeteg feszültség tapasztalható: háborúk, gazdasági problémák és klímaváltozás. A globális elit úgy tűnik, már eldöntötte, hogy az apokalipszist ránk szabadítja, miközben ők maguk a luxusbunkerek biztonságában várják a problémák elvonulását. Az empatikus emberek folyamatosan érzékelik a fenyegetést, amely a környezeti katasztrófák és politikai válságok révén egyre inkább valóságosabbá válik.
EGYÜTTMŰKÖDÉS: AZ EGYETLEN MEGOLDÁS
Edgar Morin fogalma, a polikrízis, jól leírja korunk állapotát: nem egymástól független válságok sorozatát, hanem egyetlen, átfogó válságot élünk meg. Az éghajlatváltozás, gazdasági nehézségek és társadalmi feszültségek együttesen határozzák meg jelenünket. E környezetben az együttműködés nem csak egy erkölcsi választás, hanem szükséglet. Az élelempolitikák megoldása érdekében, és a társadalmi robbanások elkerüléséhez a közösségi összefogás elengedhetetlen.
KÜLÖNBSÉGEINK ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSÜNK
A mai tudomány álláspontja szerint bármely két ember génállománya csupán 0,1 százalékban tér el egymástól. A különbségek nem politikai, etnikai vagy kulturális határvonalak mentén helyezkednek el, így nem is igazolhatják a felsőbbrendűséget. Yuval Noah Harari figyelmeztet, hogy nem a DNS tartja össze a társadalmakat, hanem a közösen megélt történetek.
AZ IDENTITÁSPOLITIKA TÜKRE
Hannah Arendt rávilágított, hogy a megosztottság a politikai eszközként szolgál, amely könnyebben mozgósít, mint a közös felelősség. Az olyan politikai döntések, amelyek a félelemre építenek, stabilitást hozhatnak, de hosszú távon mélyítik a válságokat. A történelem példát adott arra, hogy a konfliktusokat más módon is kezelhetjük, mint a bosszú vagy az elnyomás útja.
TÖRTÉNELMI PILLANATOK ÉS AZ ORSZÁG JÖVŐJE
Jelenleg Magyarországon a közélet polarizált, a politikai logika identitásharcokra épül. A történelem során a szétszakítottság mindig súlyos következményekkel járt. Most is ez a helyzet, ahogyan a különböző politikai erők egymás ellen feszülnek. A választások előtt állva, a helyzet komoly veszélyeket rejt magában: nem az a kérdés, hogy lesznek-e konfliktusok, hanem hogy mi, magyarok képesek leszünk-e közösségi szinten összefogni, amikor még a legbanálisabb dolgokban sem értünk egyet.
ÚJRAEGYESÍTÉS ÉS TANULHATÓ EGYÜTTMŰKÖDÉS
Az együttműködés nem elvont fogalom, hanem tanulható gyakorlat. Elinor Ostrom Nobel-díjas közgazdász azt bizonyította, hogy azok a közösségek, ahol az emberek felelősséget vállalnak egymásért, stabilabban működnek. Ha a közös javakat helyi közösségek irányítják, az hatékonyabb megoldásokat adhat, és csökkentheti a belső súrlódásokat. A mesterséges megosztottság levetkőzése az összefogás hagyományainak visszatérését segítheti, ami új esélyt adhat a túlélésre.
A jövőnk nemcsak rajtunk múlik, hanem azon is, hogy tudunk-e tanulni a múlt hibáiból, és egy új, együttműködő közösséget létrehozni.
Forrás: nepszava.hu/3307752_emberiseg-valsagok-tuleles-eszme-magyarok
