Kuba a Gazdasági Összeomlás Szélén
Kuba gazdasági helyzete már Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogása előtt is kritikus volt, hiszen az ország gazdasága 2018 óta 15 százalékot csökkent, és fontos bevételi forrása, a turizmus sem tudott visszatérni a koronavírus-járvány előtti szintre. A caracasi támogatás hiányában a szigetország szó szerint sötétségbe borulhat, ha nem kap segélyt Venezuelától.
Donald Trump amerikai elnök, Maduro és felesége elfogása után, arra figyelmeztetett, hogy Kuba nem tudja tovább finanszírozni magát, mivel legtöbb pénzük Venezuelából származott. Trump dominóhatásra számít, várva, hogy Kuba magától összeomlik.
Marco Rubio, a külügyminiszter, aki kubai menekültek gyermekeként született, Havanna iránti mély gyűlöletéről híres, és noha szenátorként az amerikai érdekek védelmét szem előtt tartva tevékenykedett, a venezuelai kormány összeomlása szerinte egy „üdvözlendő” esemény, amely gyengíti Kubát.
Kuba és Venezuela között évtizedek óta ilyen szoros politikai és gazdasági kapcsolatok állnak fenn. Több kubai életét adta ugyan Maduroért, amit a leváltott elnök kubai testőrei is igazolnak. A Kubából érkező segélyek az utóbbi 25 évben az ország gazdaságának fő támogatói lettek, mióta Hugo Chávez hatalomra került.
A jelenlegi venezuelai kormány, amelyet Delcy Rodríguez vezet, jelentős nyomást érzékel Washington részéről, hogy leállítsa az évente körülbelül napi 35 ezer hordó olajexportot Kubába. Ez a lépés gyakorlatilag a teljes áramszolgáltatás leállásához vezethet, ami miatt Bruno Rodríguez Parrilla külügyminiszter arra kérte a szomszédos latin-amerikai országokat, hogy segítsenek a washingtoni nyomás ellenállásában. Eddig azonban a szomszédos országok közül senki nem reagált a felhívására.
Kuba eddig már eddig is nehéz helyzetben volt: gazdasága legalább 15%-ot esett 2018 óta, a turizmus nem tudta visszaállítani a korábbi szintet, és az olajellátás is csökkenő tendenciát mutatott. Az ország hírhedt alacsony csecsemőhalandósági aránya is hirtelen megugrott, miközben az orvosok tömegesen hagyták el az országot. A kubai orvostudomány világszínvonalú, de a szakemberek méltatlan bánásmódja miatt sokan elmentek, a közülük többen Venezuelába kerültek, ahol olajért cserébe dolgoztak.
A Szovjetunió összeomlása során Kuba elveszítette legfőbb kereskedelmi partnerét, aminek következtében a GDP 35%-os visszaeséséhez vezetett. Fidel Castro pecsételte meg ezt a helyzetet a dollár használatának bevezetésével, ami kettős gazdaságot hozott létre, és a társadalmi egyenlőtlenség növekedéséhez vezetett. Az Egyesült Államok válaszul kereskedelmi embargót hirdetett, megterhelve az ország külső kapcsolatait.
Raúl Castro, Fidel öccse 2008-ban reformokat vezetett be, és Obama 2014-es közeledése fellendítette a turistaszámot. Trump 2017-ben viszont már szigorította a gazdasági blokádot, ami a 2021-es pénzügyi reformhoz vezetett, amely hiperinflációt és hatalmas élelmiszerár-emelkedést eredményezett. Miguel Díaz-Canel, a hatalmat átvevő elnök ezzel párhuzamosan szigorú megszorításokhoz folyamodott, ám a gazdasági válság már régen megkezdődött, és Venezuelával való kapcsolattartásának megszűnése tovább súlyosbította a helyzetet.
Latin-Amerika-szakértők szerint, ha Kubát éhínség sújtja, az tömeges migrációt generálhat, emberek százezreinek elvándorlását kockáztatva. Az Egyesült Államok nem készült fel a következmények kezelésére, ezért egyelőre a parti őrség figyeli a Floridai-szorost, mely mindössze 145 kilométerre van Kubától.
Donald Trump már jelezte, hogy nem fogad kubai bevándorlókat, és a legfelsőbb bíróság a májusi döntésével zöld utat adott a deportálásukra. Elliott Abrams sürgeti, hogy létrejöjjön egy „azonnali” kubai munkacsoport, amely a jövőbeli kormányzásra kellene építkezzen, de ezzel párhuzamosan a kubaiak is védik szuverenitásukat és hajlandóak a végsőkig harcolni. Kuba gazdasági helyzete már most is súlyos, hiszen az országnak Mexikótól és Oroszországtól kell beszereznie a fennmaradásához szükséges kőolajat, amely napi 7000 hordóra elegendő, míg az igényük 100 ezer hordó.
Az emberek közötti feszültséget tovább növeli az a tény, hogy a kormány a magánszektort kordában tartani próbálja, míg a gazdasági válság miatt a magánvállalkozók a szigorú törvényi keretek miatt nem tudják kiszolgálni a helyi igényeket. A politikai hatalom koncentrációja és az átláthatóság hiánya tovább rontja az ország helyzetét, ami aránytalanul növeli a politikai hibák fennmaradását, hiszen az állampolgárok nem tudják visszajelezni igényeiket.
Az Egyesült Államok külpolitikájának váltásai miatt Kuba már régóta nem képes stabil társadalmi-gazdasági alapokra építeni, és a külső segítséget a tűzoltás eszközeként használja, így a jövőbeni reformok megvalósítása egyre nehezebbnek tűnik. Az ország vezetése az elkövetkező évek során kicsiny reformokat hajtott végre, nehezen eligibilis a nemzetközi befektetők számára, mellyel elveszíti a lakosság bizalmát.
Mindezek ellenére a kubaiak nagy része nem támogatja az amerikai katonai beavatkozást, még a jövőbeni változások reményében sem.
Forrás: nepszava.hu/3307914_kuba-osszeomlas-gazdasag-venezuela-egyesult-allamok-korkep
