Béremelésért tüntettek a kulturális dolgozók
Muzeológusok, könyvtárosok, levéltárosok és közművelődési dolgozók gyűltek össze Budapesten a magyar kultúra napján, hogy felhívják a figyelmet a kulturális szektorban dolgozó szakemberek alacsony bérére és a kedvezőtlen munkakörülményekre. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének szervezésében több vidéki városban is hasonló akciókat tartottak a résztvevők, akik magasabb béreket követeltek.
Dobrovits Orsolya, a szakszervezet elnöke, kifejtette, hogy a kulturális tárca munkatársainak alacsony bérezése szégyenletes, hiszen a felsőfokú végzettséggel és szakmai tapasztalattal rendelkező szakemberek átlagosan bruttó 460 ezer forintot kerestek 2025-ben, még a minisztériumi fenntartású intézmények esetében is. Ráadásul sok helyen ennél is kevesebbet keresnek, gyakran csak a garantált bérminimumot kapják meg. A kulturális tárca 2026-ra 15 százalékos béremelést ígért, azonban Dobrovits szerint ez a helyi önkormányzatokat nehéz helyzetbe hozza, mivel a költségvetésük gyakran a kulturális dolgozók béreinek kifizetése rovására alakul.
„Úgy tűnik, hogy a tárca számára nem a szakmai teljesítmény, hanem a protokoll események és a kulturális épületek állapota számít. A beton köbmétere nem helyettesíti a kultúrát” – nyilatkozta Dobrovits Orsolya az Iparművészeti Múzeum előtt, amely immár nyolc éve üresen áll, mivel felújításra vár.
Kovács András, a múzeum bútorgyűjteményének restaurátora, a tüntetés során hangsúlyozta, hogy az üresen álló épület fenntartása éves szinten súlyos százmilliókba kerül az adófizetőknek. Kérdésesnek találta, hogy a kormányzat miért indít új projekteket, mint a Természettudományi Múzeum Debrecenbe való költöztetése, miközben a meglévő intézmények forráshiánnyal küzdenek. Emellett emlékeztetett Demeter Szilárd, a kulturális tárca vezetője megjegyzésére, amely szerint az Iparművészeti Múzeum nem létezik, de biztosította, hogy a muzeális intézmények továbbra is élni fognak, ellenállva a kormányzati döntéseknek.
A tömeg a Nemzeti Múzeum elé vonult, ahol Bodor Bálint beszédében kifejtette, hogy a Petőfi Irodalmi Múzeumban végrehajtott összevonások csak zűrzavart okoztak, a munkafeltételek pedig nem teszik lehetővé a megfelelő színvonalú muzeális munka elvégzését. Megdöbbenésének adott hangot a munkaerő-piaci alacsony bérezés miatt, amikor kiderült, hogy Budapesten egy, a múltunkat őrző személy csak 250 ezer forintot vihet haza, ami metaforikusan éhbérnek számít. Rámutatott arra is, hogy a 15 százalékos béremelés csupán a bércsökkentés lassítását jelenti, és a kormány ígérgetései a bérkiegészítések terén nem elegendőek.
Pécsen szolidaritási akciót szerveztek a könyvtárosok megsegítésére, melynek keretein belül petíciót indítottak a közgyűjteményekben dolgozók megbecsüléséért, hangsúlyozva, hogy a kulturális munka értékét nem szabad alábecsülni.
