Szolidaritási hozzájárulás: A kormány új rendelete az önkormányzatok jogvédelméről
2026. február 4-én a Fővárosi Közgyűlés ülése keretében újabb komoly fejlemények érkeztek a szolidaritási hozzájárulás ügyében. A Magyar Közlönyben közzétett kormányrendelet szerint a szolidaritási hozzájárulás ellen az önkormányzatok nem élhetnek jogvédelmi lehetőségekkel, hivatkozva a háborús veszélyhelyzetre.
A rendelet az Alkotmánybíróság legutóbbi döntései alapján készült, amely megállapította, hogy a szolidaritási hozzájárulás összhangban áll az Alaptörvénnyel és nem sérti az önkormányzati jogokat. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy az Alkotmánybíróság januárban nem erősített meg új álláspontot; a főpolgármester, Karácsony Gergely értelmezése szerint a bíróság formálisan, érdemi vizsgálat nélkül utasította el a bírói kezdeményezést, arra hivatkozva, hogy az ügyben már korábban döntött.
Bíróságok közötti váltakozás és Budapest pénzügyi helyzete
A szolidaritási hozzájárulás ügyét jelenleg különböző bíróságok között dobálják, ám Budapest helyzete igencsak sürgető, mivel a fővárosnak jelentős összegeket, milliárdokat kellett volna visszakapnia. A 2024-es döntés értelmében az önkormányzatoknak a szolidaritási hozzájárulás vonatkozásában nem Alaptörvény-ellenes kötelező jogszabályoknak kell eleget tenniük; mivel azonban ez nem adónak minősül, a Magyar Államkincstárnak eljárást kellett volna lefolytatnia a beszedés megkezdése előtt, bár ez a jogi lépés eddig elmaradt.
A rendelet és a veszélyhelyzeti intézkedések
A rendelet részletezi, hogy a veszélyhelyzet alatt a szolidaritási hozzájárulás megállapítása, beszedése és elszámolása technikai folyamatnak minősül, amely nem számít hatósági aktusnak. Így jogi úton nem lehet a rendelet ellen közigazgatási pert indítani, és azonnali jogvédelem sem illeti meg az önkormányzatokat. Ez a megállapítás azt is implikálja, hogy ha nem lenne a háborús veszélyhelyzet, a törvényeket más módon kellene végrehajtani.
A tartozások beszedése és a jövőbeli lépések
A rendelet hatályba lépése után a tavalyi év tartozásait 15 napon belül kell beszedni. A melléklet részletesen felsorolja a 2023-2024-es elmaradásokat, amelyek alapján Budapestnek összesen 123 milliárd forintot, a XIV. kerületnek 3,2 milliárd forintot, Budaörsnek 4,6 milliárd forintot, míg Szigetszentmiklósnak 2 milliárd forintot kellett volna befizetnie.
Az eddigi gyakorlat szerint a fővárosi önkormányzat számlájáról 11,7 milliárd forintot vont le a Magyar Államkincstár, mivel Budapest nem teljesítette a szolidaritási hozzájárulás befizetését. A pénzügyminiszter, Nagy Márton nyilatkozott arról, hogy inkasszóval vonják el a főváros által nem megfizetett összegeket.
