Vendéglátás: A Mentőcsomag Kihagyott Szereplői és a Versenyképesség Csökkenése
Az éttermek és a rendezvényszervezők helyzete továbbra is aggasztó, hiszen bár az éttermek problémái látszólag enyhülnek, a rendezvényipar továbbra is jelentős nehézségekkel küzd. Kovács László, a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, elmondta, hogy az új rendeletek váratlanul kizárták a rendezvényszervezőket és cukrászdákat a támogató intézkedésekből. Az előzetes kommunikáció félreértésekhez vezetett, hiszen sokan bíztak abban, hogy a jogszabály kiterjed a vendéglátás teljes spektrumára.
A kormány által bevezetett 5+1 pontos intézkedéscsomag fő célja az éttermek versenyképességének javítása, amely az étterem által nyújtott reprezentációs költségeket érinti. Az adóteher enyhítésének keretein belül a reprezentációs költségek, például ételek és italok, a számlát kiegyenlítő cég éves bevételének 1%-áig, maximum 100 millió forintig adómentesek. Továbbá, a kedvezményezett éttermek turizmusfejlesztési hozzájárulása (tfh) 4%-ról 2%-ra csökken.
Kihagyott Szektorok: Miért Nem Elégszik Meg a Mentőcsomag?
Érdekes módon, a jelenlegi intézkedésekből a büfék, bárok, kávézók és food truckok, valamint a klasszikus rendezvényhelyszínek is kimaradtak, holott számukra is indokolt lenne a támogatás. Ráadásul a vidéki vendéglátóhelyek, amelyek nem vonzanak turistákat, ugyanazokat a terheket viselik, mint a forgalmuk nagy része a budapesti belvárosi üzletekből származik. A 4%-os turizmusfejlesztési hozzájárulás vidéken is súlyos terhet jelenthet, hiszen egy 10 milliós forgalomnál 400 ezer forintot jelent, ami komoly anyagi megterhelést ró a helyi szolgáltatókra.
Kovács László hangsúlyozta, hogy a reprezentációs költségek többsége nagyobb eseményekhez kapcsolódik, éppen ezért a valódi forgalom az efectíven történik rendezvénypiacon, nem pedig az éttermekben. Egy 500 fős rendezvény például nem történhet éttermi keretek között, ami kizárja az adómentességet, pedig valószínű, hogy ugyanaz az étterem bonyolítja az eseményt más helyszínen. Itt a nagyrendezvények utáni adófizetési teher csökkentése lenne a kulcs, amely valóban élénkítő hatást gyakorolhatna a piacon.
Az Anyagi Megfontolások Hatása a Rendezvényekre
Manapság a cégek nem hajlandóak nagy rendezvényeket szervezni, ha azok után brutális, 33%-os adóteherrel kell szembenézniük. A reprezentációs költségek, amelyek természetbeni juttatásnak számítanak, egy 10 milliós rendezvény esetén akár 3,3 millió forint, míg egy 20 milliós esemény után 6,6 millió forint adót jelent. Ezt a költséget kevesen vállalják, így sok vállalat kénytelen lemondani fontos, összetartó csapatépítő eseményekről is.
Szélesebb Kört Érintő Támogatásra Van Szükség
A legnagyobb problémát az jelenti, hogy a kedvezmények csupán az éttermek egy szűk körére vonatkoznak, holott a vendéglátóipar valódi célcsoportja sokkal szélesebb. A 2%-os tfh-kedvezmény de minimis támogatásként van besorolva, ami kizárja azokat az éttermeket, akik az elmúlt három évben bármilyen támogatásban részesültek. Szakmai szervezetek hangsúlyozzák, hogy a támogatásokat nemcsak az éttermekre, hanem a külső rendezvényekre és cukrászdákra is ki kellene terjeszteni.
Az ipari szereplők javasolják, hogy a cégek forgalmuk bizonyos százalékát adómentesen költhessék el étkezési költségekre, függetlenül az étkezés helyszínétől. A támogatás lebontása valódi segítséget jelentene a vendéglátőipar számára.
A Szektor Helyzete a Statisztikák Tükrében
A számok végül mindent elmondanak: 2019-ben még 52 ezer vendéglátóipari egység működött Magyarországon, míg ma alig 42 ezer. Ez napi négy-öt üzlet bezárását jelenti, körülbelül tízezer tönkrement tulajdonost és családot. A szakmai szervezetek abban bíznak, hogy a kormány készen áll a módosításokra, lehetőséget adva ezzel a szélesebb körű, ágazati szintű támogatás megvalósítására.
