Közszolgálati Média és Politikai Polarizáció Magyarországon
Magyarországon a társadalom polarizált helyzete és a médiába vetett bizalom drasztikus csökkenése figyelhető meg. E tekintetben Horn Gábor, a Republikon Alapítvány kuratóriumi elnöke hangsúlyozta a közmédia jelenlegi formájának megszüntetésének szükségességét. A legfrissebb adatok szerint 2025 februárja és decembere között Orbán Viktor 3158 alkalommal, míg Magyar Péter 3940 alkalommal bukkant fel az M1 Híradójában, amelynek népszerűsége 2010 óta drámai mértékben csökkent. 2024-re a Híradó átlagos nézettsége 2,7 százalékra esett vissza, ami körülbelül 200 ezer nézőt jelent. E mértékű csökkenés ellenére Horn figyelmeztetett, hogy a Híradó híreit a közszolgálati és kereskedelmi rádiók egyaránt átvették, ezzel tovább növelve a befolyásukat.
Összehasonlításként, az RTL Híradó közönségaránya ebben az időszakban 21,7 százalék volt, míg az MTVA költségvetése 2019-ben 83 milliárd forintról 2025-re 166 milliárd forintra nőtt. Horn Gábor megjegyezte, hogy ilyen mértékű költségvetési támogatás emelkedésére ritkán van példa. A Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság indexe alapján Magyarország a 68. helyet foglalja el, megelőzve Ukrajnát és Romániát, ami a médiarendszer átláthatóságát és függetlenségét is megkérdőjelezi.
A Republikon munkatársai az elmúlt évben 334 közmédia Híradót elemeztek. Az eredmények szerint a fideszes politikusok 15 százalékban, több mint 37 órában jelentek meg a műsorban, míg az ellenzéki politikusokat csupán 12,3 órában, a képernyőidő 5 százalékában mutatták be, főként negatív fényben. Ebből következik, hogy a Fidesz és a kormánnyal szembenálló politikai szereplők ábrázolása jelentősen eltér egymástól, a közmédia pedig a Fidesz által megalkotott médiatörvényt is megszegi a politikai sokszínűség elhanyagolásával.
A Média Jövője és Funkciója
Polyák Gábor, a Mérték Médiaelemző Műhely vezetője kiemelte, hogy a politikai befolyásnak ellenálló közmédiát létrehozni rendkívül nehéz, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor a médiába vetett bizalom alacsony. Megfogalmazta azt is, hogy a közszolgálati média intézménye egy nyugat-európai szintű „luxus”, amely mindenhol válságban van. A populista politikai erők gyakran ígérik, hogy reformálni fogják a közmédiát, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a tényleges változások nem hoztak pozitív eredményeket.
A kerekasztal-beszélgetés során Kert Attila, az Euronews magyar irodájának vezetője hangsúlyozta, hogy a közszolgálati médiának ma van a legnagyobb szüksége, mert enélkül a társadalom kiszolgáltatottá válik a globális információs manipulációnak. Ugyanakkor Bognár Éva, a CEU Demokrácia Intézetének kutatója is arra figyelmeztetett, hogy a közszolgáltatás joga minden állampolgárt megillet.
Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója, a közmédia és a rendszerszintű korrupció kapcsolatáról beszélt, megjegyezve, hogy az tavaly 160 milliárd forintból gazdálkodott, amely túllépte a teljes magyar államigazgatás költségvetését. Kozák Márton szociológus kiemelte, hogy a közmédia szerepét vissza kell állítani abban, hogy támogassa a szabad politikai versenyt, és mindezeket követően lehetne tárgyalni a további részletekről.
Különösen figyelemre méltó, hogy Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az Orbán-kormány leváltása után azonnal felfüggesztik a közmédia hírszolgáltatását, ami új fejezetet nyithat a médiapiaci helyzetben, ha a változások valóban megvalósulnak.
