Bábozás a jogállamiság színpadán
Rendkívüli és aggasztó érzés kerít hatalmába, amikor értesülünk arról, hogy a közjogi szereplő, akit az alapvető jogok biztosa címéről ismerünk, jogbizonytalanságra hivatkozva a legfelsőbb szintű jogalkotó fórumhoz, az Alkotmánybírósághoz (AB) fordul. Juhász Imre, akinek nemrég még az AB elnöki pozícióját is megilletette, attól tart, hogy a 2022 őszén életbe lépett uniós rendelet, amely a politikai reklámtevékenység átláthatóságát kívánja biztosítani, számos részletében ütközik a magyar alaptörvénnyel. E jogszabály értelmezése szerinte komoly jogi zűrzavart idézhet elő a hazai választási kampányok során.
Az ombudsman aggályain túlmenően „szuverenitási kérdésként” is tekint az ügyre. A várakozásai között szerepel, hogy az alkotmánybírák, akikkel a kormány számára nem antagonisztikus a viszonyuk, eldöntsék, hogy az uniós reguláció, amely sokkal szigorúbb és átláthatóbb kereteket teremt, figyelmen kívül hagyható-e a magyar politikai kampányokban.
Ez az uniós rendelet az, amelyre alapozva a Google és a Meta (Facebook, WhatsApp stb.) még annak hatálybalépése előtt felfüggesztette politikai, választási vagy közéleti hirdetéseit az Európai Unió területén, hivatkozva arra, hogy nem tudják teljesíteni a törvény által megkövetelt részletes nyilvántartási, célzási és átláthatósági elvárásokat.
Az uniós normák ráadásul a magyar szabályozásnál szélesebb keretekben határozzák meg a politikai hirdetés fogalmát, és garantálják, hogy a politikai kampányok mögött álló finanszírozási források nyilvánosak legyenek. Képesek azt is feltárni, hogy a kormány „tájékoztatási kampányai”, az álcivil szervezetek (mint a CÖF, DPK), illetve a Fidesz–KDNP politikai hirdetései valójában közös forrásból eredeztethetők, mind ugyanazt a célt szolgálva: a hatalmon lévő kormány győzelmét.
Annak ellenére, hogy nem kívánom előre jelezni az Alkotmánybíróság döntését, Juhász Imre javaslata ebben a kontextusban a nem létező jogállam színpadra állítása. Ez a színház a jogi fogalmak és viták világában valódi kihívás elé állítja az alkotmánybírákat, akiknek az intézkedései és ítéletei már maguk is a jogi realitások színjátékába illeszkednek.
