Tankerületi önkény és politikai befolyás a magyar oktatásban
2024-ben felmentették a fehérvári Vasvári Pál Gimnázium igazgatóját, ami komoly felháborodást keltett a tanárok, diákok és szülők körében. A helyzet rávilágít arra, hogy a tankerületi rendszert politikai befolyásolják, amelyet a Tisza Párt és a Demokratikus Koalíció (DK) is problémásnak tart, és terveik között szerepel annak átalakítása vagy megszüntetése.
Oktatási reformok – Változások a jövőben
A Tisza Párt és a DK közösen szeretnék visszaállítani a tankötelezettség korhatárát 18 évre, a jelenlegi 16 év helyett. Ezen kívül mindkét párt önálló oktatási minisztérium létrehozásáról gondolkodik, amelynek feladata a teljes oktatási szektor irányítása lenne. Jelenleg a közoktatás a Belügyminisztériumhoz, míg a szakképzés és a felsőoktatás a Kulturális és Innovációs Minisztériumhoz tartozik, ezt a felosztást mindkét párt kritikával illeti.
A terveikben szerepel az állami tankönyv-monopólium megszüntetése is, különböző tankönyvválasztási lehetőségek biztosításával, ami segítene színesíteni az oktatási palettát. A felsőoktatás terén a Tisza és a DK egyaránt abolálni kívánja a KEKVA-modellt, amely révén az Orbán-kormány 2019 óta 21 állami egyetemet helyezett közérdekű vagyonkezelő alapítványok fenntartásába.
Politikai befolyás és önállóság kérdése
A 2010-es kormányváltás utáni Klebelsberg Központ (KK) és a tankerületi rendszer bevezetése óta a központosítás problémái egyre égetőbbé váltak, mivel az iskolák szakmai önállóságát nagymértékben csökkentették. A Tisza Párt a tankerületi rendszer átalakítására készül, míg a DK a KK megszüntetését tervezi, ezzel az iskolák működtetését az önkormányzatok kezébe helyezve, ami új finanszírozási rendszert igényelne.
Új közoktatási társulások létrehozása
A DK javasolja a kistérségi közoktatási társulások alakítását, ahol az önállóan nem működő önkormányzatok együtt láthatnák el intézményfenntartói feladataikat. A Civil Közoktatási Platform részletes intézkedéscsomaga is e folyamatot segíti, amely a közelgő 2026-os választásokra nézve készült.
Nemzeti Alaptanterv megújítása
Mindkét párt hangsúlyozza a Nemzeti Alaptanterv (NAT) megújításának fontosságát, ám a megvalósítás módja eltér. A Tisza Párt a pedagógusok bevonásával kíván módosítani a NAT-on, kiegészítve a nyelvi, természettudományos és digitális kompetenciák fejlesztésével. Ezzel szemben a DK egy teljesen új NAT kidolgozását szorgalmazza, amely hangsúlyt fektet az együttműködésre, környezettudatosságra és a kritikus gondolkodás fejlesztésére, a politikai nevelést azonban el kívánják távolítani a tartalomból.
Oktatási intézmények anyagi támogatása
A Demokratikus Koalíció komolyabb forrásokhoz kívánja juttatni a nem állami oktatási intézményeket, megteremtve a szektorsemleges finanszírozást, míg a Tisza Párt fenntartaná az egyházi intézmények normatív támogatását, de figyelembe venné a roma diákok iskolai szegregációját is. A szegregált oktatás felszámolása a Tisza Párt programjában is szerepel, de a megvalósítás részletei még kérdésesek.
Bizalomépítés és kármentés
A Civil Közoktatási Platform rendezvényén hangsúlyozták, hogy bár azonnali intézkedések érhetők el a helyzet javítására, a hosszú távú reformok alapos előkészítést igényelnek. A politikai bizalom erősítése és a kármentő intézkedések bevezetése kiemelten fontos egy új kormány számára. Grande előrelépés érhető el, ha a tankerületi központok átszervezése és egy új Nemzeti Alaptanterv kidolgozása fokozatosan, jól megtervezett lépésekben valósul meg.
