Sztrájk lehetősége a köznevelésben az áprilisi választások előtt
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a közelmúltban egyeztetést kezdeményezett az Orbán-kormánnyal, elsősorban a köznevelésben dolgozó, nem pedagógus munkavállalók bérrendezésének érdekében. Ha a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a PDSZ hivatalosan bejelentheti a sztrájk lehetőségét még az áprilisi parlamenti választások előtt. Ezt Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának elnöke nyilatkozta a médiának, hangsúlyozva, hogy a sztrájktörvény alapján az egyeztetések során lépéseket lehet tenni.
Bérkövetelések és tárgyalások időpontja
Pintér Sándor belügyminiszter a kormány részéről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárt jelölte ki a felek közötti tárgyalások lebonyolítására, melyek első fordulójára 2026. március 17-én kerül sor. A PDSZ számára kiemelten fontos, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelést-oktatást közvetlenül segítő (NOKS) munkavállalók bére a Pedagógus I. fokozat kezdő bérhatárához, vagyis bruttó 718 ezer forinthoz közelítse meg a jelenlegi 307 480 forintos emelést. Azok számára, akik nem rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, 40%-os béremelést kérnek, ami hozzávetőlegesen bruttó 164 ezer forintot jelentene az NOKS-dolgozóknak, és mintegy 150 ezer forintot az egyéb munkaköröket betöltőknek.
Fokozott szükséglet az oktatásban
A köznevelésben jelenleg 37,5 ezer főállású, pedagógus-végzettség nélküli NOKS és további 26 ezer fő egyéb munkakörben dolgozik, például iskolatitkárok és rendszergazdák. A PDSZ megjegyezte, hogy a javasolt béremeléshez a központi költségvetés csupán 0,3%-os emelése szükséges, amit Nagy Erzsébet nem tart túl nagynak, és szerinte ez csupán politikai akarat kérdése.
Sztrájkhajlandóság és jövőbeli kilátások
A PDSZ az érdekképviselet felmérte a sztrájkhajlandóságot a NOKS-dolgozók körében is. Az online kérdőívet több mint 3600-an töltötték ki, és a válaszadók 94%-a kifejezte hajlandóságát, hogy részt vegyen egy kétórás figyelmeztető sztrájkban, amely a törvény értelmében az egyeztetések időszakában is törvényes lehetőséget jelent. Nagy Erzsébet hangsúlyozta, hogy az érintett dolgozóknak ki kell állniuk érdekeikért, különben az érdekvédelmi törekvések hatékonysága csökkenhet.
Oktatói bérkiegészítés és munkahelyi körülmények
A pedagógusok számára bruttó 152 400 forint egyszeri bérkiegészítést kínálnak, azonban az alapbérek nem módosulnak. A tanárok egyre több túlórát kénytelenek vállalni, a helyzetre való tekintettel az Oktatási Hivatal a „többlettanítás” kifejezést használja a „túlóra” helyett. Emellett egyre több idős pedagógus folytatja pályafutását, akik sok esetben a nyugdíjazás után is folytatják a tanítást.
