Kényszerpályán a BKK: Újabb hitelfelvétel Budapest számára
Ma már a főváros, Budapest számára az állami normatíva utalása is elmaradt, amit az Orbán-kormány irányítása alatt tapasztalhatunk. Az idősgondozás, a közlekedés és a közterek fenntartására szánt támogatások nem érkeznek meg, és ha a tervezett 60 milliárd forintot is levonják a közelgő parlamenti választás után, Budapest pénzügyi helyzete még kilátástalanabbá válik. Eddig 2026-ban egyetlen fillér állami normatíva sem érkezett a fővárosi önkormányzat számlájára, amely a város irányításához és a lakosság számára elengedhetetlen feladatok ellátásához szükséges lenne. Ezen belül nemcsak a hajléktalanellátás és a közterületek karbantartása érintett, hanem a kulturális intézmények működése is, valamint a béremelések fedezete is hiányzik. A főváros végül azt a megoldást választotta, hogy a kötelező feladatok ellátására járó támogatást „eltérítették”, mivel a fővárosnak még tartozik a tavaly be nem fizetett végrehajtási jogvédelem miatt. Eddig a főváros 5 milliárd forintos kiesést könyvelhetett el – nyilatkozta Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, a fővárosi tulajdonosi bizottság ülésén.
Új hiteltartozások: a BKK helyzete romlik
Orbán Árpád (Tisza) bizottsági elnök a főváros likviditási helyzetéről keresett információt. A múlt héten a Népszava írása alapján derült ki, hogy a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) Zrt. a meglévő 30 milliárd forintos folyószámla hitel mellett egy új, 45 milliárd forintos átmeneti forgóeszköz-hitelt kénytelen felvenni, hogy biztosítani tudja a fővárosi közösségi közlekedés működését. Az új hitelből 15 milliárd forintot a Mészáros Lőrinc érdekkörébe tartozó MBH Banktól, míg a fennmaradó 30 milliárd forintot a K&H Banktól fogják megszerezni. Kiss Ambrus hétfői nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ez a lépés kényszerítő erejű, mivel a kormány nem fizette ki a közlekedésre járó 12 milliárd forintos normát a szolidaritási hozzájárulással kapcsolatos tartozás miatt. A BKK-BKV cégpárosnak 8 milliárd forintot kellett átütemeznie az idei évre, míg az önkormányzat 4 milliárddal kénytelen így számolni.
Törvénytelen levonások és jogi helyzet
A kormány döntése értelmében a Magyar Államkincstár januárban 11,7 milliárd forintot vont le törvénytelenül a főváros számlájáról, figyelmen kívül hagyva az önkormányzat által benyújtott jogvédelmi kérelmet. Ezt követően a Fővárosi Törvényszék nem hozott ítéletet, újra az Alkotmánybírósághoz került az ügy. A kormány saját rendeletével, amely az Alkotmánybíróság szerint jogállami elveket sértett, megpróbálta lezárni a szolidaritási hozzájárulások ügyében indult pereket a háborús veszélyhelyzetre hivatkozva.
A jövő és a kihívások
Budapest költségvetése és pénzügyi helyzete a következő hónapokban az országgyűlési választásokig tartható fenn. Amennyiben a kormány a választások után valóban inkasszózza a szolidaritási hozzájárulás idei második részletét, valamint a tavaly nem levonható részleteket, Budapest akár 60 milliárd forintot is elveszíthet, ami már a főváros gazdálkodását is véglegesen megroppanthatja. Jelenleg összesen 9 per folyik a különböző években levont szolidaritási hozzájárulások miatt, és a főváros várhatóan csak az országgyűlési választások és az alkotmánybírósági normakontroll után kap konkrét választ ezekkel kapcsolatban. A fenyegető állami inkasszó önmagában is jelentős kockázatot jelent, amelyet különösen figyelembe kell venni a további tervezés során.
