Sulyok Tamás lemondási folyamata: Politikai zsákmányszerzés gyanúja
Sulyok Tamás, a köztársasági elnök, újabb aggályait fejezte ki a jogállamiság helyzetével kapcsolatban. A kormányzat uniós források lehívására vonatkozó kötelezettsége, amely eddig talán nem volt ennyire hangsúlyos, most a figyelem középpontjába került. A miniszterelnök kérésére Sulyok hétfőn reggel egyeztetett az igazságügyi miniszterrel a Sándor-palotában, ahol 2023. május 31-én éjfélkor lejárt a lemondására adott határidő.
A találkozó után Sulyok egyértelművé tette álláspontját: a kormányzat az alaptörvénytől eltérő, egyoldalú politikai elvárásokkal értékeli és értelmezi a köztársasági elnöki tisztség alkotmányos szerepét. Az államfő hangsúlyozta, hogy jelen helyzet nem ad alkotmányos indokot a lemondására, és elmondása szerint nem szegheti meg az alaptörvény tiszteletére tett esküjét.
Magyar Péter, a miniszter, figyelmeztette Sulyok Tamást, hogy ha nem mond le, a kormány kétharmados felhatalmazással el fogja távolítani őt a hivatalából. A miniszter kijelentette, hogy a törvényesen betöltött tisztségéből való eltávolítást célzó jogalkotási módosítást a kormány szándékozik végrehajtani, amelyet az alkotmányjog politikai zsákmányszerzésnek nevezett.
A helyzet tovább bonyolódik, mivel Sulyok szerint alkotmányos válsághelyzet alakult ki, amely nemcsak a társadalmi megosztottság mélyítésére lehet hatással, hanem a magyar demokrácia nemzetközi megítélésére is. Az eljárás következményeként jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívása is érintett lehet.
Összegezve, a közvélemény-kutatások szerint a magyar lakosság 55%-a azt gondolja, hogy Sulyok Tamásnak le kellene mondania a tisztségéről. A Fidesz párt most hirtelen fellépett a jogállamiság védelméért, és petíciót indított Sulyok melletti kiállásra. Magyar Péter pedig bejelentette, hogy a Tisza párt kétharmados többsége esetén konkrét személyeket terveznek leváltani.
