Tiltakozások az osztrák egyetemeken: a költségvetési csökkentés ellen
Az osztrák felsőoktatásban az elmúlt években egyre fokozódott a feszültség, amely 2026 júniusában Bécsben, Grazban, Linzben, Salzburgban és Klagenfurtban tapasztalható hatalmas demonstrációkkal tetőzött. A hallgatók és tanárok egyesült erővel léptek fel a tervezett költségvetés csökkentése ellen, amely várhatóan 190 millió euróval csökkenti az állami egyetemek 2028-as költségvetését. E tömegmegmozdulás során csaknem 30 ezer résztvevő gyűlt össze Bécs belvárosában, hogy kifejezze elégedetlenségét.
A tüntetések hátterében az osztrák költségvetés hatalmas hiánya áll, amellyel Markus Marterbauer szociáldemokrata pénzügyminiszter próbál megküzdeni az állami egyetemeket fenntartó tudományügyi minisztérium kiadásainak csökkentésével. Az osztrák kormány igyekszik a 2028-as költségvetést a 2027-es év terheivel együtt kezelni, abban a reményben, hogy a két évre kiterjedő tervezés lehetővé teszi a nagyobb pénzügyi mozgásszabadságot.
Az osztrák állami egyetemek finanszírozási rendszere az elmúlt években megújult, és a 2020-as évek kezdetén hároméves ciklusokra álltak át a pénzfelosztást illetően. Ennek értelmében 2028 az első év, amikor a 22 egyetem költségvetése 16,6 milliárd euróra emelkedett, de a következő három évben a hatalmas inflációval is számolva összesen 18 milliárdra lesz szükség a fenntartásukhoz.
Demonstrációk és követelések
A bécsi demonstráció kezdetét a Bécsi Egyetem (Uni Wien) lépcsőiről indította Sebastian Schütze rektor. A hallgatók célja a Ballhausplatz, a kormány székhelye volt, ahol hangot adtak követeléseiknek. Schütze hangsúlyozta, hogy a tervezett költségvetési csökkentés elfogadhatatlan, és arra figyelmeztetett, hogy a kormány intézkedései drasztikusan csökkenthetik az egyetemi személyzetet, rontva ezzel a tanulási feltételeket és a kutatás eredményeit is.
Két műszaki egyetemi hallgató is megszólalt, akik kifejezték aggodalmukat a laboratóriumokhoz való hozzáférés csökkenése miatt, valamint a tanulási támogatás hiánya miatt, amit a finanszírozás szűkítése okozhat. A demonstrálók transzparenseken követelték: „Ha nincs költségvetés, nincs agy sem!” és „Inkább a pártfinanszírozás összegét csökkentsék!” A hallgatók pihenőidőt kaptak tanóráik alól, így a tüntetés napján még többen jelen voltak, a következő napokban pedig Graz, Linz, Salzburg és Klagenfurt diákjai is csatlakoztak a mozgalomhoz.
A kormánnyal való feszültségek és a válaszok
A koalíciós kormány három parlamenti pártra, a kereszténydemokratákra, a szociáldemokratákra és a liberálisokra épül. Az egyetemeken tapasztalható feszültség mellett a tudományügyi miniszter, Eva-Maria Holzleitner is komoly nyomás alatt áll, mivel a diákság és a koalíciós partnerek részéről is harag zúdul rá. Bár Holzleitner próbálja megérteni a helyzetet, a pártfegyelem kötelező érvényű leveleket hoz számára.
Továbbá, a kormány eddig a 190 millió eurós csökkentés elhalasztásával foglalkozik, mivel most már senki sem szeretne beszélni arról, hogy az összeget valóban mérsékelni kellene. A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján az osztrák állami egyetemeken tanuló hallgatókra jutó éves ráfordítás 2025-ben majdnem 20 ezer euróra rúgott, ami jelentősen meghaladja a szervezet többi tagországának átlagát.
A legmagasabb kiadási költségek az orvosi egyetemi hallgatók esetében jelentkeznek, évi 60 ezer euróval, míg az elméleti és társadalomtudományi képzés költségei 5–10 ezer euróra tehetőek. Az osztrák felsőoktatás kiadásai a bruttó hazai termék 4,7–4,9 százalékát teszik ki, ami megegyezik az OECD átlagával. Érdekesség, hogy az osztrák diákok általában lassabban haladnak tanulmányi előrehaladásukban, hiszen az alapképzést csak egynegyedük fejezi be a megadott időben, míg a nemzetközi átlag 40–60 százalék.
A jövő kihívásai
Osztrák és külföldi szakértők sürgetik a tanulmányi hatékonyság növelését, és úgy tűnik, a tudományügyi minisztérium már egy 2040-ig szóló stratégián dolgozik. Az országban a diplomát szerzők ritkán kerülnek munkanélkülivé, de miközben az előnyök, a biztonság és a tolerancia valóban jelen vannak, az elmúlt egy évtizedben csökkent az osztrák felsőoktatási hallgatók száma, miközben a külföldi hallgatók aránya folyamatosan növekszik.
Az osztrák állami egyetemek és pedagógiai főiskolák ingyenesek az uniós diákok számára, amennyiben a megadott menetrendet betartják, azonban ha a tanulmányok két szemesztert meghaladóan elhúzódnak, akkor tandíjat kell fizetniük, ami jelenleg 363 euró, azaz körülbelül 130 ezer forint szemeszterenként.
