Vádemelés Gálvölgyi János ügyében
Budapesti V. és XIII. Kerületi Ügyészség vádat emelt négy személy ellen, akik mulasztottak mentő küldésével Gálvölgyi János, a neves színész helyzetében. Az ügyészség szerint a vádlottak, két mentésirányító, egy betegszállítási felvevő, valamint egy mentésvezető, minden szükséges intézkedést elmulasztottak, amikor egy sürgős, életveszélyes állapotban lévő esethez kellett volna reagálniuk.
A vádirat részletezi, hogy Gálvölgyi lánya azért hívta a segélyhívót, mert édesapjának súlyos légzési problémái voltak. A hívást egy vidéki szolgálati helyen dolgozó női mentésirányító fogadta, aki ígéretet tett a mentőegység küldésére, azonban végül nem tett semmit és nem sorolta a problémát a megfelelő sürgősségi kategóriába.
A hívást követően a nő további tájékoztatást adott a fővárosi betegfelvevő kolléganőjének, akinek szintén nem volt megfelelő reagálása; nem vonták be a mentésirányítót a folyamatba. Bár egy másik mentésirányító látta az adatokat a rendszerben, ő is elhanyagolta a mentő küldését.
Az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) elismerte, hogy a hívás fogadása során hibát vétettek, és Pintér Sándor belügyminiszter vizsgálatot rendelt el az ügyben. A sürgősségi segítség késlekedése miatt Gálvölgyi János másik lánya is kénytelen volt telefonálni a segélyhívóra. Itt egy második vidéki mentésirányító vette fel a hívást, aki azt közölte, hogy még nem indítottak mentőegységet a megadott címre, majd kérdéseket tett fel a beteg állapotáról, de a kommunikáció során elköszönt és megszakította a vonalat, miután nem kapott új információt.
Az ügyészség vádirata szerint a vádlottak nem a szakmai normák és munkaköri előírásaik szerint jártak el. Az ellene emelt vádak alapján mindannyian foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés vétségével felelnek. A vád mindannyiukra pénzbüntetést és határozott időre való foglalkozástól eltiltást kér, emellett a bűnügyi költségeik közösen történő megfizetését is, ami meghaladja az 1 millió forintot.
A Gálvölgyi-ügy rávilágít a mentési rendszer azon hiányosságaira, amelyek miatt Budapesten a sürgősségi esetek elérési ideje gyakran nem megfelelő; a Gálvölgyi-féle eset kapcsán az esetek csupán egynegyedében érkezik meg a mentő az előírt 15 percen belül.